Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői részére: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!
CÉGJOGI DEFINÍCIÓK
A JOGI SZEMÉLYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A CÉGALAPÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓK
CÉGADATOK MÓDOSÍTÁSA, TŐKEEMELÉS, TŐKELESZÁLLÍTÁS, BEFOLYÁSSZERZÉS
CÉGELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
KÖNYVELÉSI-SZÁMVITELI TÁJÉKOZTATÓ
OFFSHORE TÁRSASÁGOK
VÁLSÁGMENEDZSELÉS, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS,
SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
BÍRÓSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
Vissza a főoldalra
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.)
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- KISEBBSÉGVÉDELEM. A TAG KIZÁRÁSA
- BEFOLYÁSSZERZÉS
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE
- A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
- A BETÉTI TÁRSASÁG
- A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.)
- A 2006. évi V. tv. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
- A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
- A CÉGJEGYZÉK
- A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
- JOGORVOSLATOK
- A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
- A VÉGELSZÁMOLÁS
- A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
- HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
- Mellékletek a 2006. évi V. törvényhez
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv.
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETE
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ALAPÍTÁS, SZERVEZET, KÉPVISELET
- A SZÖVETKEZET
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.
- AZ 1988. évi XXVI. tv. teljes szövege
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA, FIZETÉSI HALADÉK
- A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
- EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A polgári peres eljárások illetékei
- A polgári peres eljárások illetékei (Itv.)
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat!
Cégalapítással összefüggő kérdések/válaszok
Cégadatok módosításával összefüggő kérdések/válaszok
A cégek működésével összefüggő kérdések/válaszok
A cégek átalakulásával összefüggő kérdések/válaszok
Társadalmi szervezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Fióktelepekkel, kereskedelmi képviseletekkel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéni vállalkozókkal, egyéni cégekkel összefüggő kérdések/válaszok
Szövetkezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Polgári-, gazdasági jogi perekkel és jogvitákkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Végelszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Felszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb nemperes eljárásokkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb, máshová nem sorolt cégjogi kérdések/válaszok
Ügyvédi közreműködéssel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéb - nem cégjogi - kérdések/válaszok
Köszönetnyilvánítások az Olvasók részéről
Vissza a főoldalra


Az "Aktualitások" c. rovat időről-időre megújulva tájékoztatást ad a magyar ingatlanpiac jogi szabályozásának változásairól.
Magyarország lehet az IP-befektetések új központja? (II. rész) (2012. szeptember 10)

A Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértője szerint a szellemi termékek hasznosítására vonatkozó jogdíjkedvezmény és a 2012-től hatályos, a bejelentett immateriális javakra vonatkozó kedvezmény együttesen rendkívül hatékony adótervezési lehetőséget biztosítanak. Dr. Marczali Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett a K+F tevékenységre vonatkozó kedvezmények további adómegtakarítást biztosíthatnak alapkutatást vagy kísérleti fejlesztési tevékenységet végző, illetve finanszírozó magyar vállalkozások részére. (forrás: origo.hu)

 

 

 

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda a magyarországi IP-befektetésekkel foglalkozó két részes írás első részében azt mutatta be, hogy a 2012. január 1-jét megelőzően már létező adó- és egyéb kedvezmények mennyiben teremtettek kedvező környezetet ahhoz, hogy multinacionális vállalkozások szellemi alkotások létrehozatalára és hasznosítására vonatkozó központjaikat Magyarországra telepítsék.

Dr. Marczali Melinda kifejtette: a 2012. január 1-jével bevezetett további kedvezmények (mint például a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmény) által Magyarország adózási szempontból szellemi alkotások létrehozatalának és hasznosításának egyedülállóan kedvező központjává vált.

Bejelentett immateriális jószág

A bejelentett immateriális jószágra vonatkozó új szabályozás lehetővé teszi, hogy a 2012. január 1. után szerzett szellemi tulajdon adómentesen értékesíthető legyen. Az adómentességnek csupán két feltétele van: a szellemi alkotást megszerző vállalkozás a szerzést 60 napon belül jelentse be az adóhatóságnál, és az értékesítés ne történjen korábban, mint a szerzést követő egy év.

További könnyítést tartalmaz a törvény arra az esetre, ha a vállalkozás valamely oknál fogva nem élt vagy nem tudott élni a fenti adókedvezménnyel. Eszerint, ha egy vállalkozás valamely szellemi alkotást nyereséggel értékesít, de nem élt a kedvezménnyel, úgy a nyereségét nem kell leadóznia, ha azt újabb szellemi alkotás szerzésére fordítja - húzta alá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az így megszerzett újabb szellemi alkotás megszerzésekor a vállalkozás egyúttal választhatja a bejelentett immateriális jószágra vonatkozó adókedvezmény alkalmazását, amely által a szellemi alkotások értékesítése tekintetében realizált nyereségen végleges adómentességet tud kapni. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozások, amelyek a szellemi alkotást 2012. január 1-je előtt szerezték be, vagy egyébként elmulasztották a bejelentett immateriális jószágra vonatkozó adókedvezmény választását, elkerüljék a nyereség utáni adófizetést - feltéve, ha a szellemi alkotás értékesítéséből eredő nyereségéből újabb szellemi alkotás megszerzését finanszírozzák.

A bejelentett immateriális jószág intézménye számos, Magyarországon keresztül megvalósítható adótervezési lehetőséget kínál multinacionális vállalatcsoportok részére. Amennyiben ugyanis egy vállalatcsoport a szellemi alkotás értéknövelő fejlesztését egy, Magyarországon létrehozott társaság útján végzi, a fejlesztést követően a szellemi alkotás adómentesen és magas értéken átadható a hasznosításért felelős, más országban létrehozott csoportvállalkozásnak. Ezáltal, egy magyarországi projekttársaság közbeiktatásával, a szellemi alkotás felértékelése és azt követő, adózásilag hatékony hasznosítása adómentesen megvalósítható - mutatott rá dr. Marczali Melinda.

K+F tevékenység körében alkalmazott adókedvezmények bővítése

A "Magyarország lehet az IP-befektetések új központja?" című, kétrészes írás első részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda bemutatta, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatási és fejlesztési tevékenység közvetlen költségével a vállalkozás kétszeresen tudja csökkenteni társaságiadó-alapját. Ezen kedvezmény alkalmazásának korlátját képezte ugyanakkor, hogy az adózó azt csak a ténylegesen általa végzett tevékenységhez kapcsolódóan vehette igénybe.

A 2012. január 1-én hatályba lépett jogszabályváltozásoknak köszönhetően 2012. évtől a saját tevékenységi körben végzett kutatási és fejlesztési tevékenység feltételeinek már megfelel az a vállalkozás is, amely egy kutatási-fejlesztési megállapodás alapján csak finanszírozza egy másik vállalkozás K+F tevékenységét. Ezáltal tehát egy vállalkozáscsoport magyarországi tagja anélkül bevonható a kedvezményezettek körébe, hogy a tényleges fejlesztési tevékenységet, illetve annak infrastruktúráját Magyarországra át kellene tennie. Így a finanszírozásban való közreműködés által megilletheti a kedvezmény azt a magyar vállalkozást is, amely a fejlesztésben közvetlenül nem vesz részt.

A jogalkalmazás és a tervezés bizonytalanságát küszöbölheti ki továbbá az idei évtől, hogy a vállalkozások az általuk végzett kutatási és fejlesztési tevékenység ilyenként történő minősítését kérhetik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. E minősítés változatlan tényállás mellett kötelező az adóhatóságra, így a vállalkozások előzetesen tisztázhatják az adókedvezmény feltételeinek fennállását. Ezáltal egy későbbi ellenőrzés eltérő minősítési kockázata megelőzhető - emelte ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Valóban Magyarország lehet az IP-befektetések új központja?

Mint az a kétrészes írásból kitűnik, a szellemi termékek létrehozásával, illetve hasznosításával foglalkozó vállalkozások számára Magyarország számos kedvező adótervezési lehetőséget biztosít. A szellemi termékek hasznosítására vonatkozó jogdíjkedvezmény és a 2012-től hatályos, a bejelentett immateriális javakra vonatkozó kedvezmény együttesen rendkívül hatékony adótervezési lehetőséget biztosítanak.

Emellett a K+F tevékenységre vonatkozó kedvezmények további adómegtakarítást biztosíthatnak alapkutatást vagy kísérleti fejlesztési tevékenységet végző vagy finanszírozó magyar vállalkozások részére. A nemzetközi viszonylatban is meglehetősen kedvező adózási feltételeknek köszönhetően várható, hogy számos, szellemi alkotás fejlesztésével vagy hasznosításával foglalkozó nemzetközi vállalatcsoport fogja a jövőben vonzó helyszínnek találni Magyarországot - prognosztizálta dr. Marczali Melinda.

 






A cikket az alábbi címen találja:


<<< vissza az előző oldalra


©2009 - 2026 Cegjog.info: Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda - Minden jog fenntartva! Fejlesztette: HyperWeb