Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői részére: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!
CÉGJOGI DEFINÍCIÓK
A JOGI SZEMÉLYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A CÉGALAPÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓK
CÉGADATOK MÓDOSÍTÁSA, TŐKEEMELÉS, TŐKELESZÁLLÍTÁS, BEFOLYÁSSZERZÉS
CÉGELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
KÖNYVELÉSI-SZÁMVITELI TÁJÉKOZTATÓ
OFFSHORE TÁRSASÁGOK
VÁLSÁGMENEDZSELÉS, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS,
SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
BÍRÓSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
Vissza a főoldalra
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.)
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- KISEBBSÉGVÉDELEM. A TAG KIZÁRÁSA
- BEFOLYÁSSZERZÉS
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE
- A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
- A BETÉTI TÁRSASÁG
- A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.)
- A 2006. évi V. tv. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
- A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
- A CÉGJEGYZÉK
- A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
- JOGORVOSLATOK
- A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
- A VÉGELSZÁMOLÁS
- A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
- HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
- Mellékletek a 2006. évi V. törvényhez
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv.
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETE
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ALAPÍTÁS, SZERVEZET, KÉPVISELET
- A SZÖVETKEZET
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.
- AZ 1988. évi XXVI. tv. teljes szövege
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA, FIZETÉSI HALADÉK
- A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
- EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A polgári peres eljárások illetékei
- A polgári peres eljárások illetékei (Itv.)
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat!
Cégalapítással összefüggő kérdések/válaszok
Cégadatok módosításával összefüggő kérdések/válaszok
A cégek működésével összefüggő kérdések/válaszok
A cégek átalakulásával összefüggő kérdések/válaszok
Társadalmi szervezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Fióktelepekkel, kereskedelmi képviseletekkel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéni vállalkozókkal, egyéni cégekkel összefüggő kérdések/válaszok
Szövetkezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Polgári-, gazdasági jogi perekkel és jogvitákkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Végelszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Felszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb nemperes eljárásokkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb, máshová nem sorolt cégjogi kérdések/válaszok
Ügyvédi közreműködéssel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéb - nem cégjogi - kérdések/válaszok
Köszönetnyilvánítások az Olvasók részéről
Vissza a főoldalra


___________________ Bíróság

________________

________________

______

 

Tisztelt Bíróság!

 

Alulírott, a Dr._____________ Ügyvédi Iroda – dr._____________ ügyvéd (székhely: ________________), mint

 

_________________ (sz.: _________________; lh.: _________________; a.n.: _________________) felperes jogi képviselője ebbéli minőségben

 

SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK és TULAJDONJOGI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT KERESETI KÉRELMET

 

terjesztek elő

 

_________________ (an.: _________________; lakcím: _________________) I. r. alperessel,

 

_________________ (sz.: _________________; an.: _________________; lakcím: _________________) II. r. alperessel és

 

_________________ (sz.: _________________; an.: _________________; lakcím: _________________) III. r. alperessel és

 

_________________ (an.: _________________; lakcím: _________________) IV. r. alperessel és

 

_________________ (sz.: _________________; an.: _________________; lakcím: _________________) V. r. alperessel szemben.

 

 

Budapest, 20__. ________.  – 20__. ________.


TISZTELT BÍRÓSÁG!

 

_______________ (sz.: _______________; lh.: _______________; a.n.: _______________) felperes jogi képviselőjeként eljárva az alábbi kereseti tényállást, ill. kereseti kérelmeket terjesztem elő _______________ (a.n.: _______________; lakcím: _______________) I. r. alperessel, _______________ (sz.: _______________; a.n.: _______________; lakcím: _______________) II. r. alperessel, _______________ (sz. _______________; a.n.: _______________; lakcím: _______________) III. r. alperessel, _______________ (an.: _______________; lakcím: _______________) IV. r. alperessel és _______________ (sz.: _______________, an.: _______________, lakcím: _______________) V. r. alperessel szemben:

 

(F/1 sz. Melléklet – Ügyvédi meghatalmazás)

 

I.              ELŐZMÉNYEK:

 

1.             A felperes _______________ (sz.: _______________, meghalt: _______________; a.n.: _______________) első házasságából származó gyermeke.

2.             _______________ és felperes édesanyja – _______________ – 19__. május 27. és 19__. márciusa között éltek élet- és házastársi kapcsolatban – e házasságból született a felperes 1968. október 10. napján - utóbbi időpontban házasságuk jogerősen felbontásra került.

3.             Az első házassága felbontását követően _______________ a felperes édesapja újabb házasságot kötött, második felesége _______________, jelen per II. r. alperese, amely házasságból született _______________ nevű gyermekük, jelen per I. r. alperese, aki a felperessel (ún. fél) testvéri hozzátartozói kapcsolatban áll.

4.             _______________(a felperes édesapja) és _______________ második felesége házasságkötésére 19__. február 18-án, Budapesten került sor, a házasságkötést követően az édesapa haláláig házastársi élet- és vagyonközösségben éltek.

5.             Felperes az édesanyja (_______________) szülői felügyeletében, édesapjával és az alperesekkel nem közös háztartásban nevelkedett.

6.             Az édesapánál a 20__. év első harmadában súlyos betegséget – rosszindulatú hasnyálmirigy daganatot - diagnosztizáltak, amely 20__. március-április folyamán – két alkalommal is – azonnali kórházi kezelését tette szükségessé.

7.             A kórházban édesapánál a daganatos betegségen kívül magasvérnyomás-betegséget és régi szívizomelhalást (károsodott bal kamra funkció) is diagnosztizáltak.

8.             A kórházi orvosi kezelés ellenére az édesapa 20__. április 15-én – végintézkedés hátrahagyása nélkül - elhunyt.

9.             Az elhunyt elhamvasztásra került, hamvait az alperesek vették magunkhoz, eltemetésére vagy végtisztesség megadására más módon nem került sor.

10.         Az elhunyt elsőszülött leányát a halálesetről, ill. a hamvasztásról nem értesítették, édesapja haláláról csak hónapokkal később szerzett tudomást.

11.         II. r. alperes a „Boncolási mellőzési kérelemben” úgy nyilatkozott, hogy a felperes édesapjának betegségével, kezelésével és halálával kapcsolatban kellő mértékű tájékoztatást kapott.

12.         A felperes édesapja a halálát megelőző időszakban az alábbi megállapodásokat, szerződéseket kötötte I. r. és II. r. alperessel:

a.              „Öröklési szerződés” 2009. március 26. napján, Budapesten, melyben saját örökhagyói minősége mellett örökösként nevezte I. r. és II. r. alpereseket;

b.             „Üzletrész adásvételi szerződés” 2009. március 30. napján, Budapesten, amelyben a saját eladói minősége mellett vevőként I. r. alperes jelent meg;

c.              „Házastársi vagyonközösséget elismerő és tulajdoni állapotot rendező szerződés” 2009. március 16. napján, Budapesten II. r. alperessel.

13.         Az előző pontban megnevezett szerződések aláírásának napjához viszonyítva – az ott megjelölt sorrendben – a 20., a 16. ill. a 30. napon következett be az édesapa halála.

14.         Az édesapa a betegsége diagnosztizálását követően 2009. március 12. és március 22. között feküdt a _______________ Egészségügyi Központ (_______________)_______________ Osztályán, majd 2009. március 29-én ismételten felvételre került. A második kórházban töltött időszakot a halála zárta le, 2009. április 15-én.

15.         Az Előzmények 12. pontban megjelölt szerződések közül a „b.” pont alattit az első, míg a „c.” pont alattit a második gyógykezelési időszakban kötötték meg a felek, az „a.” pont alatti szerződés aláírására a két kórházi gyógykezelés közötti időszakban került sor.

16.         A hivatkozott szerződések megkötése nélkül az édesapa hagyatéka a törvényes öröklési rend szabályai szerint ½ - ½-ed arányban illette volna meg gyermekeit – jelen per felperesét és I. r. alperesét – azzal, hogy azokon a túlélő házastárs – jelen per II. r. alperese özvegyi jogot örökölt volna.

17.         Megjegyzendő, hogy felperessel szemben az örökhagyó részéről kizárási vagy kitagadási ok nem merülhetett fel, ezen lehetőségével az örökhagyó nem élt.

18.         A hagyatéki eljárást a dr. _______________ Közjegyzői Irodában működő dr. _______________ közjegyző-helyettes folytatta le, aki két hagyatéki tárgyalás megtartását követően 2009. október 29-én „Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést” bocsátott ki, melyben az öröklési szerződés alapján adta át a hagyatékot. Az „Üzletrész adásvételi szerződés” ténye a hagyatéki eljárásban nem vált ismertté, míg a „Házastársi vagyonközösséget elismerő és tulajdoni állapotot rendező szerződés” kapcsán az érintettek kifejtették jogi álláspontjukat, de a hagyatéki eljárást a szerződés léte és minősítése nem befolyásolta.

19.         Az ideiglenes hagyatékátadó végzés kézbesítésének időpontja: 2009. október 29. volt.

20.         A hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőhelyettes felhívta a törvényes örököst (felperest), hogy öröklési igényeit a kézbesítésétől számított harminc napon belül bírósági kereset benyújtásával érvényesítse, ill. ennek megtörténtét további nyolc napon belül igazolja a közjegyző helyettesnél.

 

(F/2. sz. Melléklet – Hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv I.)

(F/3. sz. Melléklet – Hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv II.)

(F/4. sz. Melléklet – Ideiglenes hagyatékátadó végzés)

(F/17. sz. Melléklet – Az édesapa kórházi iratai – kivonat (Kórlap és Ápolási lap))

 

II.           A TÉNYÁLLÁSBÓL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEINK ÉS AZOK INDOKOLÁSA

 

1.             Az „Öröklési szerződéssel” kapcsolatban tett nyilatkozataink és azok indokolása

 

A „Tényállás” alatt részletezettek szerint megállapítható, hogy az édesapa a halálát megelőzően húsz nappal öröklési szerződésben örökhagyóként átruházta összes ingó- és ingatlanvagyonát az alperesekre, akik az örökössé nevezés ellenében szokásosnak mondható – tartási és életjáradéki „vegyes” jellegű – kötelezettségeket vállaltak. Vállalták havi ______ Ft járadékjellegű megfizetését, továbbá az édesapa ruházatának és lakásának ápolását és karbantartását, édesapjuk/házastársuk ápolását és orvosi ellátását, gyógyszereinek kiváltását, ill. illendő eltemetését.

 

A szerződés teljesítésére nem került sor, hiszen a szerződés aláírását követő 3. (harmadik) napon édesapa ismét kórházba került, és ezúttal a kórházi kezelése már egészen a haláláig tartott. Az örökösöknek tehát a tartási jellegű kötelezettségeknek csak három napig volt módjukban eleget tenni, a járadékjellegű összeg megfizetésére nem került sor – holott 2009. április 15-ig az első résznek megfizetésre kellett volna kerülni – ill. az elhunytat illendő módon nem temették el.

A Ptk. 200. § (2) bek. második fordulata szerint

 

„Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

 

Álláspontunk szerint az édesapa és az alperesek által megkötött szerződés jóerkölcsbe ütközik, ennél fogva semmis.

 

A jóerkölcs a kialakult értelmezés szerint - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés és a társadalmi elvárások által meghatározott korlátait, tehát az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság ennek következtében tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat. A Ptk. 4. §-a a kódex alapelvként határozta meg azt az erkölcsi szabályt, hogy a feleknek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni a polgári jogi jogviszonyokban. Mindebből az következik, hogy a polgári jogi jogviszonyokban a tisztességesen gondolkodó és eljáró emberek értékrendje az a mérce, amely a jóerkölcsben, mint absztrakt fogalomban megjelenik.

 

A fenti körülmények alapján álláspontunk szerint a szerződés jóerkölcsbe ütközik, annak célja „mindössze” annyi volt, hogy az örökhagyó után kizárólag második felesége és második feleségével közös gyermeke, azaz jelen per alperesei örököljenek. (Ennek alátámasztására alkalmas az a tény is, hogy a felperes előtt eltitkolták az örökhagyó halálát, hiszen az idő múlása a saját – jóerkölcsbe ütköző - céljaik megvalósulását szolgálta volna.) Álláspontunk szerint a szerződés – megvalósult - célja általánosan elfogadott erkölcsi normákat sért, azt a társadalmi közmegítélés tisztességtelennek minősíti.

 

A jóerkölcsbe ütköző szerződések tárgyalásánál a Ptk. az alábbiak szerint nyilatkozik:

 

„Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt a tartási szerződés, ha az eltartó a szerződéskötéskor tudta, hogy közeli hozzátartozója, az eltartott, gyógyíthatatlan beteg, és így tartási kötelezettségét rövid ideig kell teljesítenie. Az általános társadalmi közfelfogással sem volna összeegyeztethető, hogy a családtagok egymás öröklési igényeinek megrövidítése érdekében ilyen módon illetéktelen vagyoni előnyhöz jussanak. (BH 1995/3. sz. 158)”

 

A Legfelsőbb Bíróság – több bírósági határozaton keresztül nyomon követhető - álláspontja szerint a jóerkölcsbe ütközés, azaz a semmisség akkor állapítható meg, ha a szerződés az örököstársak vagy mások jogait és törvényes érdekeit sérti. Ilyennek minősül például az a szerződés, amelyet jogszabály nem tilt ugyan, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat vagy szokásokat nyilvánvalóan sérti, s ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minősíti.

Esetünkben a felperes jogai és törvényes érdekei sérülnek azzal, hogy az öröklési szerződéssel az elhunyt édesapja hagyatékából gyakorlatilag minden ingó- és ingatlan vagyontárgy – ide nem értve a jelen per tárgyát képező egyéb vagyontárgyakat és üzletrészt - kikerült, így a felperes öröklési lehetősége kizárttá vált, továbbá azzal is, hogy a szerződés olyan kötelezettségeket rótt az alperesekre, amelyeknek nyújtására egy házastárs és egy gyermek szerződéses kötelezettség nélkül is köteles, hiszen az elfogadott társadalmi normák egyike, hogy a házastársak egymás, ill. a gyermekek szüleik támogatására kötelesek, amely kötelezettségnek csak egyikük halála vet véget. Ezen okfejtéssel nem kívánjuk vitatni azt, hogy az örökhagyó – már tartalommal vagy más körülmények között - köthetett volna ilyen szerződést az alperesekkel, de álláspontunk szerint a szerződés célja, a vállalt kötelezettségek jellege, azok teljesítése, ill. a teljesítés elmaradása jelen esetben az általánosan elfogadott társadalmi normákat és elvárásokat sérti, az erkölcsi normarendszert súlyosan, kirívóan és nyilvánvalóan irritálja, azokkal szembemegy.

 

(F/5. sz. Melléklet – Öröklési szerződés)

 

2.             Az „Üzletrész adásvételi szerződéssel” kapcsolatban tett nyilatkozataink és azok indokolása

 

A „Tényállás” alatt részletezettek szerint megállapítható, hogy az elhunyt édesapa a halálát megelőzően tizenhat nappal „Üzletrész adásvételi szerződésben” eladóként átruházta a ___________ Kft.-ben (_____székhelye______; a továbbiakban: Társaság) meglévő, ___________ Ft névértékű üzletrészét az I. r. alperesre. A szerződés nyomán a vevő tulajdonjoga a tagjegyzékben, ill. cégjegyzékben átvezetésre került, így I. r. alperes vált a Társaság egyszemélyi tulajdonosává.

 

Már a szerződés megkötésének körülményei is érdekesnek mondhatóak, hiszen az édesapa a szerződés aláírásakor már második napja kórházi kezelésen feküdt, és ennek a kezelésnek csak a halála vetett végett 2009. április 15-én.

 

Az „Üzletrész adásvételi szerződés” teljesítése kapcsán megjegyezni kívánjuk, hogy az eladó úgy nyilatkozott a szerződésben, hogy a vételárat – _____________ Ft-ot, azaz ___________ forintot - hiánytalanul átvett a vevőtől. Tekintve, hogy az eladó a kórházi kezelése során vette át ezt a pénzt, valószínűsíthető, hogy a kifizetés vagy nem történt meg, vagy annak a vételárnak a hagyaték részét kellett volna képeznie. Nem képezte…

 

Jóerkölcsbe ütköző szerződés

 

A Ptk. 200. §. (2) bek. második mondata szerint: „Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.” Álláspontunk szerint az „Üzletrész adásvételi szerződés” jóerkölcsbe ütköző, az „Öröklési szerződés” jóerkölcsbe ütközésénél tett megállapításainkat fenntartjuk, terjedelmi okokból itt nem ismételjük.

 

F/6 sz. Melléklet – Üzletrész adásvételi szerződés)

(F/7 sz. Melléklet – (Cégbírósági) Bejegyző végzés __-__-______/__)

 

Tájékoztatom a T. Bíróságot, hogy jelen szerződésből nem áll rendelkezésünkre olvashatóbb példány, kérem, hogy ennek beszerzése iránt a felperesek útján intézkedjen.

 

(F/18 sz. Melléklet: Alapítói határozat (___________ Kft.), amelyet a Társaság tagjai teljes körűen aláírtak, amely tanúsítja az üzletrész adásvételi szerződés létrejöttét és fő tartalmi elemeit.)

 

3.             A „Házastársi vagyonközösséget elismerő és tulajdoni állapotot rendező szerződéssel” kapcsolatban tett nyilatkozataink és azok indokolása

 

A.            Jóerkölcsbe ütköző szerződés

 

A Ptk. 200. §. (2) bek. második mondata szerint:

„Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.” A jóerkölcsbe ütközés kapcsán tett indokolásunk ismétlését mellőzzük.

 

B.            Házassági vagyonközösségre alapított tulajdonjogi igény

 

Az „Előzmények” c. fejezetben részletezettek szerint az elhunyt és II. r. alperes házassági élet- és vagyonközösségük időtartama alatt az alábbi ingatlanokat szerezték vétel jogcímén:

1.             A __________ Körzeti Földhivatalban __________, __________ hrsz. alatt nyilvántartott kert megnevezésű zártkerti ingatlan. A szerzés időpontja: 1996. július 5. és 2002. szeptember 4. (½ - ½ -ed tulajdoni hányadok kerültek megszerzésre vétel, ill. tulajdonközösség megszüntetése címén. A tulajdonközösség megszüntetése nem az elhunyttal történt, hanem az ingatlan egyik rész-tulajdonosával. A megszüntetési jogcím alapján feltételezhető, hogy ellenérték fejében, „quasi” vétel jogcímén valósult meg a közös tulajdon megszüntetése.

2.             A __________ Körzeti Földhivatalban __________ hrsz. alatt nyilvántartott lakás megnevezésű ingatlan (_____ingatlan címe _____). A szerzés időpontja: 2001. április 26., a szerzés jogcíme: vétel. A vétellel egyidejűleg holtigtartó haszonélvezeti jogot alapítottak a II. r. alperes édesanyja, __________ sz. __________ javára, aki a jelen per III. r. alperese.

 

Az „Előzmények” c. fejezetben részletezettek szerint az elhunyt a II. r. alperessel létrejött házassági élet- és vagyonközösségét megelőzően az alábbi ingatlant szerezte vétel jogcímén:

3.             A __________ Körzeti Földhivatalban __________ hrsz. alatt nyilvántartott „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű ingatlan (_____ingatlan címe _____)1/1-ed része, amelyből utóbb – 1977-ben, második házasságkötését megelőzően - 2/6-ot értékesített __________ IV. r. és __________ V. rendű alperes részére. A szerzés, ill. a részleges elidegenítés időpontjában az ingatlan „beépítetlen telekingatlan” minősítéssel bírt. Az eladásból származó bevétel a telken felépítésre kerülő lakóház anyagi fedezetét jelentette.

 

A Csjt. 27.§. (1) bek. alapján a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

 

Tekintettel arra, hogy a Csjt. előbb említett szabálya törvényi vélelmet állít fel a házastársi közös vagyon mellett, ezért egyrészt nincs annak jelentősége, hogy pl. adott ingatlan kapcsán tulajdonosként csak az egyikük neve került feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban, másrészt a vélelem kapcsán a bizonyítás azt a felet terheli, aki a vagyontárgy különvagyoni jellegét állítja, ill. közös vagyoni jellegét vitatja.

 

A fentebb 1. és 2. szám alatt jelölt ingatlanok álláspontunk szerint a házastársi közös tulajdon részét képezik, míg a 3. számmal jelzett ingatlan éppen ellenkezőleg, a házastársi különvagyon elemei közé tartozik.

 

(F/8 sz. Melléklet – Házastársi vagyonközösséget elismerő és tulajdoni állapotot rendező szerződés)

 

III.        KERESETI KÉRELMEINK

 

A.            Az „Öröklési szerződés” kapcsán:

 

Kérjük a T. Bíróságot, hogy az öröklési szerződésről állapítsa meg annak jóerkölcsbe ütköző voltát, ennek nyomán pedig semmisségét (Ptk. 200. § (2) bek. második fordulata). A semmisség megállapítása esetére pedig kérem, hogy az öröklési szerződéssel érintett minden ingó- és ingatlanvagyon – a _______________ sz. alatti ingatlan az elhunyt tulajdonában lévő hányad ½-ed része, azaz az egészhez viszonyítva 2/6-od tulajdoni hányada és egy ___________ típusú szgk. (frsz.: ___________) - kapcsán az eredeti állapot kerüljön visszaállításra, azaz a T. Bíróság állapítsa meg, hogy a nevezett vagyontárgyak az örökhagyó hagyatékának részét képezik.

 

Kérjük a T. Bíróságot, hogy a IV. és V. r. alpereseket kötelezze – e kereseti kérelem vonatkozásában - a felperes keresetében foglaltak tűrésére.

 

B.            Az „Üzletrész adásvételi szerződés” kapcsán:

 

Kérjük a T. Bíróságot, hogy az üzletrész adásvételi szerződésről állapítsa meg annak jóerkölcsbe ütköző voltát, ennek nyomán pedig semmisségét (Ptk. 200. § (2) bek. második fordulata). A semmisség megállapítása esetére pedig kérem, hogy a szerződéssel érintett - az Üzletrész adásvételi szerződéssel érintett __________ Kft. - üzletrész kapcsán az eredeti állapot kerüljön visszaállításra, azaz a T.Bíróság állapítsa meg, hogy a nevezett üzletrész – névértéke: __________ Ft - az örökhagyó hagyatékának részét képezi.

 

Amennyiben a T. Bíróság az üzletrész átruházása kapcsán nem osztja álláspontunkat, úgy kérjük annak megállapítását, hogy az üzletrész helyébe lépő __________ Ft vételár a hagyaték tárgya.

 

C.            A „Házastársi vagyonközösséget elismerő és tulajdoni állapotot rendező szerződés" kapcsán:

 

Kérjük a T. Bíróságot, hogy állapítsa meg az alábbi vagyontárgyak házastársi közös vagyoni jellegét, továbbá az elhunyt apa ezen vagyontárgyakban meglévő ½-ed tulajdoni hányadát, valamint állapítsa meg, hogy az elhunyt apa tulajdonába kerülő vagyontárgyak, ill. azok tulajdoni illetőségei az örökhagyó hagyatékának részét képezi.

1.            A __________ Körzeti Földhivatalban __________, __________ hrsz. alatt nyilvántartott kert megnevezésű zártkerti ingatlan.

2.            A __________ Körzeti Földhivatalban __________ hrsz. alatt nyilvántartott lakás megnevezésű ingatlan (____ingatlan címe____).

 

Kérjük a T. Bíróságot, hogy a III. r. alperest kötelezze – e kereseti kérelem vonatkozásában - a felperes keresetében foglaltak tűrésére.

 

D.           Öröklési igény

 

Amennyiben a T. Bíróság a fenti kereseti kérelmeknek helyt ad, úgy a felperes a törvényes öröklés jogcímén támasztott öröklési igényét a teljes hatályú hagyatékátadási eljárásban kívánja érvényesíteni.

 

E.            Az özvegyi jog korlátozása, megváltása és a kialakuló közös tulajdon megszüntetése iránti kereseti kérelem

 

E kérdésekben jogfenntartással élünk, erre vonatkozó kereseti kérelmeinket a per későbbi szakaszában terjesztjük elő.

 

IV.         A PERTÁRGY ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

 

A per tárgyát képező vagyontárgyak értékét az alábbiak szerint állapítjuk meg:

 

1.             a ____ingatlan címe____. sz. alatti ingatlan az elhunyt tulajdonában lévő hányad ½-ed része, azaz az egészhez viszonyítva 2/6-od tulajdoni hányada: __________ Ft (hagyatéki leltár szerinti érték).

2.             __________ típusú szgk. – frsz.: __________ - (a hagyatéki leltár nem határozott meg értéket) becsült értéke: __________ Ft, ¼-ed részének értéke: __________ Ft. A személygépkocsi pontos értékének meghatározására szakértő kirendelését indítványozom, melynek költségeit megelőlegezni vállalom.

3.             az Üzletrész adásvételi szerződésben meghatározott __________ Kft. üzletrész forgalmi értéke a szerződés alapján: __________ Ft, ½-ed részének értéke: __________ Ft.

4.             a __________ Körzeti Földhivatalban __________, __________ hrsz. alatt nyilvántartott kert megnevezésű zártkerti ingatlan becsült forgalmi értéke __________ Ft, az ¼-ed részének értéke: __________ Ft. Az ingatlan pontos értékének meghatározására szakértő kirendelését indítványozom, melynek költségeit megelőlegezni vállalom.

5.             a __________ Körzeti Földhivatalban __________ hrsz. alatt nyilvántartott lakás megnevezésű ingatlan (____ingatlan címe____) ½-ed részének becsült forgalmi értéke: __________ Ft, az ¼-ed részének értéke: __________ Ft. Az ingatlan pontos értékének meghatározására szakértő kirendelését indítványozom, melynek költségeit megelőlegezni vállalom.

6.             Jelen fejezet 4. és 5. pontja alatt megjelölt – a II. r. alperes tulajdonában lévő ingatlanok ½-ed tulajdoni illetősége hagyatékhoz tartozó voltának megállapítására irányuló - kereseti kérelmünkre tekintettel az abban foglalt pertárgyak összesített értéke: __________ Ft, azaz __________ forint.

7.             A elhunyt édesapa tulajdonában lévő bankszámlán szereplő egyenleg ½-ed része: __________ Ft.

 

(F/9 sz. Melléklet – Hagyatéki leltár, adó- és értékbizonyítvánnyal)

(F/10 sz. Melléklet – Szgk. forgalmi engedély)

(F/11 sz. Melléklet – OTP egyenlegközlő)

 

V.            HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG:

 

1.            A T. Fővárosi Bíróság hatáskörét a Pp. 23. § (1) a) pontjára, az illetékességét pedig a Pp. 29. § (1) bekezdésére alapozzuk.

 

VI.         ILLETÉK-FELJEGYZÉSI JOG IRÁNTI KÉRELEM:

 

1.            Kérem a T. Fővárosi Bíróságot, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 59-60. § alapján a felperes részére illeték-feljegyzési jogot engedélyezni szíveskedjen.

 

(F/12 sz. Melléklet - Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez)

(F/19 sz. Melléklet – Kiegészítés az illetékfeljegyzési jog iránti kérelemhez, ill. a Kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonata (másolat) és a Családi pótlék összegét igazoló bankszámlakivonat (másolat)

 

 

VII.      ÜGYVÉDI MUNKADÍJ IRÁNTI KÉRELEM:

 

1.            Az ügyvédi munkadíj iránti igényünket a felperes és az Ügyvédi Iroda között létrejött külön megállapodás alapján kérjük megállapítani azzal, hogy ügyvédi irodánk ÁFA-körbe tartozik.

2.            Az ügyvédi munkadíjunk két részből tevődik össze, ________ Ft+ÁFA alapdíjból, amely mind az első-, mind a másodfokú eljárásra kiterjedő jogi képviselet ellenértéke, ill. további 5 %+ÁFA (másodfokú eljárásban ________ %+ÁFA) sikerdíjból, amelynek számítási alapja a pertárgy értéke.

 

(F/13 sz. Melléklet – Ügyvédi tényvázlat és megbízási szerződés)

 

VIII.   PERFELJEGYZÉS IRÁNTI KÉRELEM:

 

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy előzetesen végrehajtható határozatában, az Inytv. 64. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján haladéktalanul intézkedjen a perfeljegyzés elrendelése iránt és keresse meg az illetékes körzeti földhivatalt a per tényének feljegyeztetése érdekében a perbeli ingatlanokra vonatkozóan.

 

A perben érintett ingatlanok:

1.             __________  Körzeti Földhivatalban __________, __________  hrsz. alatt nyilvántartott „kert” megnevezésű zártkerti ingatlan 1/1-ed része.

2.             __________  Körzeti Földhivatalban __________  hrsz. alatt nyilvántartott „lakás” megnevezésű ingatlan (____ingatlan címe____) 1/1-ed része.

3.             __________  Körzeti Földhivatalban __________ hrsz. alatt nyilvántartott „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű ingatlan (____ingatlan címe____) az elhunyt 2/6-od és a II. r. alperes 2/6-od része.

 

(F/14 sz. Melléklet – Tulajdoni lap-teljes, __________, __________ hrsz.)

(F/15 sz. Melléklet – Tulajdoni lap-teljes, __________, __________ hrsz.)

(F/16 sz. Melléklet – Tulajdoni lap-teljes, __________, __________ hrsz.)

 

IX.         BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNYOK

 

1.            Kérjük a T. Bíróságot, hogy a per tárgyalásán személyesen hallgassa meg a felperest.

2.            A mellékletként becsatolt okiratokon – mint bizonyítékokon - túlmenően jelenleg további bizonyítási indítványt nem kívánunk tenni.

 

X.            TÁJÉKOZTATÁS:

 

1.             A keresetlevél külzetén a III. r. alperes lakcímeként megjelölt cím az ingatlan-nyilvántartásban 2001-ben – a haszonélvezeti jog alapításával egyidejűleg – bejegyzett lakcím. Feltételezhető, hogy a III. r. alperes valós lakcíme megegyezik a haszonélvezeti jogával érintett ingatlan - ____________________________________ - címével. Kérem, hogy a T. Bíróság az elsődlegesként meghatározott lakcímre történő sikertelen kézbesítés esetén ezt a második címet tekintse a részünkről a III. r. alperes idézhető lakcímeként való bejelentésnek.

2.             Tájékoztatom a T. Bíróságot, hogy peres felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

 

 

Tisztelettel:

 

 

______________________________

dr.____________ ügyvéd

felperesi jogi képviselő

 


 

Mellékletek:

F/1 sz. melléklet – Ügyvédi meghatalmazás

F/2. sz. Melléklet – Hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv I.

F/3. sz. Melléklet – Hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv II.

F/4. sz. Melléklet – Ideiglenes hagyatékátadó végzés

F/5. sz. Melléklet – Öröklési szerződés

F/6 sz. Melléklet – Üzletrész adásvételi szerződés

F/7 sz. Melléklet – (Cégbírósági) Bejegyző végzés __-__-______/__

F/8 sz. Melléklet – Házastársi vagyonközösséget elismerő és tulajdoni állapotot rendező szerződés

F/9 sz. Melléklet – Hagyatéki leltár, adó- és értékbizonyítvánnyal

F/10 sz. Melléklet – Szgk. forgalmi engedély

F/11 sz. Melléklet – OTP egyenlegközlő

F/12 sz. Melléklet - Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez

F/13 sz. Melléklet – Ügyvédi tényvázlat és megbízási szerződés

F/14 sz. Melléklet – Tulajdoni lap-teljes, __________, __________ hrsz.

F/15 sz. Melléklet – Tulajdoni lap-teljes, __________, __________ hrsz.

F/16 sz. Melléklet – Tulajdoni lap-teljes, __________, __________ hrsz.

F/17. sz. Melléklet – Az elhunyt kórházi iratai – kivonat (Kórlap és Ápolási lap)

F/18 sz. Melléklet: Alapítói határozat (__________ Kft.), amelyet a Társaság tagjai teljes körűen aláírtak, amely tanúsítja az üzletrész adásvételi szerződés létrejöttét és fő tartalmi elemeit.

F/19 sz. Melléklet – Kiegészítés az illetékfeljegyzési jog iránti kérelemhez, ill. a Kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonata (másolat) és a Családi pótlék összegét igazoló bankszámlakivonat (másolat)

 

 

Budapest, 20__. ____________. – 20__. ____________.


<< vissza az előző oldalra

©2009 - 2019 Cegjog.info: Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda - Minden jog fenntartva! Fejlesztette: HyperWeb