_____________Bíróság

                                                                              ____________

                                                                              ____________

                                                                              ____

                                                                              Tisztelt Bíróság!

Alulírott __________________ Kft. (székhely: __________________; képviselő: __________________ felszámolóbiztos) felszámoló

a __________________ Kft. „felszámolás alatt” (székhely: __________________; cgj: __________________) adós, mint felperes nevében – utalva az 1991. évi XLIX. 34.§ (2) bekezdésére

a Dr. __________________ Ügyvédi Iroda – dr. __________________ ügyvéd (székhely: __________________) jogi képviselő útján (1. sz. melléklet – Meghatalmazás)

a __________________ Kft. (székhely: __________________; cgj: __________________; képviselő: __________________ önállóan) alperessel szemben

Szerződés hatálytalanságának megállapítása, valamint használati díj fizetésre kötelezés

iránt az alábbi

k e r e s e t i  k é r e l m e t

terjesztem elő.

Budapest, 20__. ____________.

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

Alulírott dr. ____________ ügyvéd, mint a felperes jogi képviselője, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 40§ (1) bekezdésében biztosított törvényi határidőn belül, a felperes és az alperes között az alább megjelölt időpontokban létrejött szerződések vonatkozásában, a szerződés hatálytalanságának megállapítása, ingóságok kiadása és használati díjfizetésre kötelezés iránt indított perben az alábbi tényállást adom elő:

I.

a) A felperes (adós, eladó) 2003. május 25-én vételi jog alapítására szóló megállapodást (2. sz. melléklet – Megállapodás-I.) írt alá az alperessel (vevő) arra vonatkozóan, hogy a felperes tulajdonában álló 49.730.000 Ft értékű, és a megállapodás 1. sz. mellékletét képező leltárban felsorolt ingóságokat az alperes megvásárolja. A szerződés tárgyát képező ingóságokat az ____________ Bank Rt. javára szóló jelzálogjog terhelte. Az ingóság vételárát a felek ____ Ft-ban határozták meg. A megállapodás alapján a mellékletben szereplő ingóságok közül az alábbiak kerültek az alperes tulajdonába és birtokába, összesen: ___ Ft összegben:

A fenti ingóságok nem kerültek a felszámolóhoz, tehát jelenleg nem képezik a hitelezők kielégítési alapjának részét.

b) A felperes 2004. október 26-án az alperessel egy újabb vételi jog alapítására szóló megállapodást (3. sz. melléklet – Megállapodás-II.) írt alá arra vonatkozóan, hogy a megállapodás II. sz. mellékletét képező leltárban felsorolt ingóságokat az alperes megvásárolja. A jelen pont szerinti megállapodással érintett ingóságok tehermentesek voltak. A szerződő felek az ingóságok vételárát 22.412.000 Ft-ban jelölték meg. A megállapodás alapján a mellékletben szereplő ingóságok közül az alábbiak kerültek az alperes tulajdonába és birtokába, összesen 8.400.000 Ft értékben.

A fenti ingóságok nem kerültek a felszámolóhoz, tehát jelenleg nem képezik a hitelezők kielégítési alapjának részét.

c) 2003. október 7-én a felperessel szemben az ____________ Kft. hitelező felszámolási eljárást kezdeményezett, mert a felperes nem tudta kiegyenlíteni a hitelező felé fennálló 41.501.777 Ft összegű tartozását.. A ____________ Bíróság a ____________ számú végzésében (4. sz. melléklet – Végzés-I.) elrendelte főeljárásként a felperes felszámolását. A felszámolás kezdő időpontja: 20__. __________. napja. (5. sz. melléklet – Végzés-II.) A felszámolást elrendelő végzés közzétételére a Cégközlöny 20__. ___________-i számában került sor (6. sz. melléklet – Cégközlöny lappéldány).

d) Az ____________ Kft., az ____________, a ____________ és a ____________ végrehajtást indított a felperessel szemben. Az árverést 20__. ____________. napjára tűzték ki (7. sz. melléklet – Ingóárverési hirdetmény). Az árverést – tekintettel a felszámolási eljárás elrendelésére – nem tartották meg, a végrehajtási eljárás a felszámolás kezdőnapján megszűnt. Az árverési hirdetményben feltüntetett ingóságok közül az alábbiak az alperes használatában és birtokában vannak, nem kerültek el a felszámolóhoz összesen 15.600.000 Ft értékben:

Ezen ingóságok jelenleg az alperes birtokában és jogcím nélküli használatában vannak – tekintettel arra, hogy ezen ingóságok tulajdonosa az adós – a felszámolónak azokat nem adta át, így jelenleg nem képezik a hitelezők kielégítési alapjának részét.

II.

A megtámadott szerződéseket 2003. május 25. és 2004. október 26. napján írták alá, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet pedig 2003. október 7. napján nyújtották be a bíróságra. A felszámoló a felperes tájékoztatása, adatszolgáltatása, az iratok átadása után jutott abba a helyzetbe, hogy az iratokat rendszerezze és átvizsgálja. A szerződések értelmezése után, illetve annak révén merült fel a megtámadott megállapodások behatóbb vizsgálatának szükségessége, ennek megfelelően a felszámoló feltérképezte a cégek tulajdonosi vezetői struktúráját, és 2006. április 10-én észlelte, hogy megtámadási ok áll fenn.

A Csődtörvény 40§ (1), illetve annak b) pontja szerint „A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 180 napon belül a hitelező, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet.”

A fent előadottak alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a I/a) pont szerinti megállapodás megkötésére a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőző kettő éven belül, a I/b) pont szerinti megállapodás megkötésére pedig azt követően került sor, valamint az, hogy a jelen peres eljárás a hivatkozott törvényi határidőn belül került megindításra.

A végrehajtás alá vont ingóságokat az alperes a kezdettől fogva jogcím nélkül használja, arra vonatkozóan semmiféle szerződés, írásbeli, vagy szóbeli megállapodás nem jött létre köztük.

III.

A felperes és az alperes közötti közvetlen kapcsolat:

A felperesi és az alperesi társaságban ____________ (an: ____________) tag egyaránt jelentős befolyással rendelkezik. Az alperesi társaságban ____________ cégvezetői tisztséget is betölt. Az alperesi társaság ügyvezetője, ____________ (an: ____________) és a fent említett ____________ testvérek. A jelen keresettel megtámadott megállapodást a felperes képviseletében ____________, az alperes képviseletében pedig ____________ írta alá. A felperesi társaságban az édesanya, ____________ sz. ____________ (an: ____________), és az édesapa, ____________ ugyancsak jelentős befolyással bírnak.

A Cstv. 40§ (3) bekezdése alapján „Ha az adós a vele összefonódásban lévő gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával, vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bek. a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen, vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéskötése esetén.”

Hivatkozom továbbá a Ptk. 685§ b) pontjára, amely a közeli hozzátartozók fogalmát határozza meg: „közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyerek, az örökbefogadó-, a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér”. A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperesi és az alperesi társaságban tagként, illetve vezető tisztségviselőként részt vevő személyek közeli hozzátartozói viszonyban állnak egymással.

IV.

A felperesi álláspont szerint a megtámadott szerződések tárgya ingyenes elidegenítés, amely egymással a Ptk. 685/B § szerinti közvetlen, vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek között jött létre, amely szerződéseket a felek a felperesi társaság felszámolására irányuló kérelem bírósághoz történő beérkezését megelőző két éven belül és azt követően kötöttek meg. A I/c) pontban megjelölt ingóságokat az alperes jogalap nélkül birtokolja, arra vonatkozóan semmiféle szerződés, megállapodás, így jogcím nem jogosítja. A megtámadott megállapodások, a felperes felszámolás előtti azon magatartása, amely során a végrehajtás alá vont vagyontárgyakat az alperes birtokbába kerültek, a hitelezők sérelmére bekövetkezett vagyoncsökkenést eredményeztek, ezáltal a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények sérülnek, mivel a megállapodásokkal és a végrehajtási eljárással érintett ingóvagyontárgyak kikerültek az adós vagyonából, így a megállapodások hatályban tartása mellett nem szolgálnak kielégítési alapul a hitelezői igények számára.

Kereseti kérelem:

A fent előadott tényállás és a hivatkozott jogszabályhelyek alapján kérem a T. Fővárosi Bíróságot, hogy

-     a Csődtörvény 40§ (1) bekezdés b) pont, valamint a (3) bekezdése alapján állapítsa meg a peres felek között 2003. május 25-én és 2004. október 26-án létrejött vételi jogot alapító megállapodások hatálytalanságát, és utalja vissza a megállapodások tárgyát képező és jelen keresetem I/a) és I/b) pontjaiban megjelölt ingóságokat a felszámoló birtokába, valamint

-     a Ptk. 193§ (1) bekezdése alapján a I/d) pontban megjelölt ingóságok vonatkozásában kötelezze az alperest az ingóságok felszámoló részére történő kiadására

annak érdekében, hogy az ingóságok a hitelezők követelései kielégítési alapjaként szolgálhassanak.

Tekintettel arra, hogy a szerződés hatálytalanságának megállapítása esetén az I/a) és a I/b) pontokban megjelölt ingóságokat, és ezen túlmenően a megállapodásokon kívül eső, a végrehajtási eljárással érintett és jelen keresetem I/d) pontjában felsorolt ingóságokat az alperes jogcím nélkül használja, a használati díj iránti igényünk vonatkozásában jogfenntartással élünk az alábbiak szerint:

-          a I/a) pont szerinti ingóságok vonatkozásában 2003. június 4. napjától kezdődően (tekintettel arra, hogy a birtokba vétel időpontja a rendelkezésünkre álló iratokból pontosan nem állapítható meg)

-          a I/b) pont szerinti ingóságok vonatkozásában 2005. január 31. napjától kezdődően

-          a I/d) pont szerinti ingóságok vonatkozásában 2006. január 12. napjától (a meghiúsult árverés tervezett időpontjától) kezdődően.

Amennyiben az alperesnél található ingóságok az ítélet meghozatalának az időpontjában már nem találhatóak meg az alperesnél úgy másodlagos kereseti kérelmem a meg nem lévő ingóságok forgalmi értékének a pénzbeli megtérítésére irányul. A forgalmi értékeknél kérem a T.Bíróságot, hogy az I.a., I.b. és I.d. táblázatokban megjelölt adatokat vegye figyelembe.

A T. Fővárosi Bíróság hatáskörét a Pp. 23§ (1) n) pontjára, valamint a Cstv. 40§ (1) alapján a 6§ (1) bekezdésére, az illetékességét pedig a Pp. 30§ (1) bekezdésére alapozom.

Illeték-feljegyzési jog iránti kérelem:

Kérem a T. Fővárosi Bíróságot, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 62.§ (1) bekezdés i) pontja alapján a felperes részére illeték-feljegyzési jogot engedélyezni szíveskedjen.

Az ügyvédi munkadíj iránti igényünket a vonatkozó IM rendelet szerinti mértékben kérjük megállapítani. Az Ügyvédi Iroda ÁFA-körbe tartozik.

Tájékoztatom a T. Bíróságot, hogy peres felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

Budapest, 20__. ____________.

                                                           Tisztelettel

                                                                              ______________________________

                                                                                              dr. ____________ ügyvéd

                                                                                                 felperesi képviselő

Mellékletek:

1.       sz. melléklet – Ügyvédi meghatalmazás

2.       sz. melléklet – Megállapodás-I.

3.       sz. melléklet – Megállapodás-II.

4.       sz. melléklet – Végzés-I.

5.       sz. melléklet – Végzés-II.

6.       sz. melléklet – Cégközlöny lappéldány

7.       sz. melléklet – Ingóárverési hirdetmény

8.       sz. melléklet – Cégkivonat a felszámolás alá került cégről

9.       sz. melléklet – Cégkivonat az alperesi cégről – (igazolandó a közvetlen kapcsolatot)