A SZÖVETKEZET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
A szövetkezet vagyona
65. § A szövetkezet vagyona a szövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja a részjegytőkét (jegyzett tőkét), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot (ezen belül a közösségi alapot), az értékelési tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét.
66. § (1) A szövetkezet részjegytőkéje (jegyzett tőke) a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagok részére kiállított részjegyek igazolják.
(2) A részjegytőke (jegyzett tőke) alapításkori értékét az alapszabály határozza meg.
67. § (1) A szövetkezet közgyűlése a részjegytőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon egy részét a közösségi alapba helyezheti és azt a lekötött tartalékban kell nyilvántartani.
(2) A közösségi alap felhasználására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. Ennek keretében rendelkezni kell a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése, illetőleg gazdasági társasággá való átalakulása esetén a közösségi alap más szövetkezet, illetőleg szövetkezeti szövetség részére való átadásáról.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
68. § (1) A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény szövetkezet számára nem tilt.
(2) Főtevékenységét tekintve lehet
a) tagjai számára beszerzéssel, tagjai termékeinek feldolgozásával, értékesítésével foglalkozó szövetkezet;
b) tagjai termelését elősegítő szövetkezet;
c) közös termelést megvalósító szövetkezet;
d) tagjai fogyasztását elősegítő szövetkezet;
e) tagjainak munkafeltételeket teremtő, illetőleg szociális helyzetüket más módon javító, valamint iskolaszövetkezetként működő szociális szövetkezet;
f) tagjai számára külön törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő feladatokat ellátó, külön törvény szerint közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet;
g) a 2. §-ban említett, külön törvények hatálya alá tartozó szövetkezet.
69. § Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetőleg tagja lehet, amelyben a felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét.
70. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatába adott eszközökkel gazdálkodik.
(2) A szövetkezet a tartozásaiért a saját vagyonával felel.
(3) A szövetkezeti tag a szövetkezet tartozásaiért a részjegyével (befektetési részjegyével) felel.
A közösségi alapra vonatkozó külön szabályok
71. § (1) A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve.
(2) A közösségi alap 58. § szerinti képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel történik.
(3) A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben az 57. § (2) bekezdése szerinti juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz a szövetkezet közgyűlése által felhatalmazott országos szövetkezeti szövetség nyilatkozatát be kell szerezni.
(4) Az 57. § (2) bekezdése szerint teljesített juttatások és támogatások, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.
(5) A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szövetkezet, vagy a szövetkezeti szövetség részére kell átadni. A (3) bekezdésben megjelölt országos szövetkezeti szövetség az alap elszámolásának helyességét és átadását a vagyonmérleg-tervezet, illetve végelszámolási zárómérleg közgyűlés elé terjesztését megelőzően ellenőrzi. Az átadott közösségi alap összegét az átvevő köteles a lekötött tartalékán belül kimutatott közösségi alapba helyezni és azt az 57. § (2) bekezdés szerint felhasználni.
(6) A közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
VI. Fejezet
FELELŐSSÉGI VISZONYOKA SZÖVETKEZET ÉS TAGJA TEKINTETÉBEN
A szövetkezet kártérítési felelőssége
72. § (1) A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
(2) A szövetkezet - vétkességére tekintet nélkül - köteles a tagjának megtéríteni azt a kárt, amely
a) a tagot a tagsági jogviszony keretében történő munkavégzés során érte;
b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.
(3) Nem terheli a szövetkezetet a (2) bekezdés szerint felelősség, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.
(4) A szövetkezet nevében eljáró tag károkozása esetén a károsulttal szemben a szövetkezet tartozik felelősséggel. A szövetkezet a károkozóval szembeni igényét a 73. §-ban foglaltak szerint érvényesítheti.
A tag kártérítési felelőssége
73. § (1) A tag a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, kivéve, ha a tag a szövetkezettel fennálló munkajogviszony keretében okoz kárt.
(2) A Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni a munkajogviszony jellegű munkavégzéssel összefüggésben a tag által a szövetkezetnek okozott károk esetében.
| 
