SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK

95. § (1) A szövetkezetek - mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, közös tevékenységük anyagi eszközökkel történő előmozdítása érdekében - területi vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdek-képviseleti szerveket hozhatnak létre.

(2) Az országos érdek-képviseleti szervek létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom közös, országos érdek-képviseleti szervét.

(3) A szövetkezeti érdek-képviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az országos érdek-képviseleti szervek a nemzetközi szervezetekben is képviselik az érintett magyar szövetkezeteket.

96. § (1) A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek tevékenységi körébe tartozik

a) szövetkezetek alapításának és működésének támogatása;

b) a szövetkezetek integrációs, területi, regionális vagy szakmai szempontok szerint történő együttműködésének előmozdítása;

c) a szövetkezetek bel- és külföldre irányuló gazdasági tevékenységének elősegítése;

d) tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére, elsősorban gazdasági, pénzügyi és jogi kérdésekben;

e) feladataikhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása, támogatása, ismeretterjesztő tevékenység folytatása, folyóiratok és egyéb kiadványok útján;

f) a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének anyagi eszközökkel való támogatása;

g) kapcsolattartás, együttműködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel, illetve ezek támogatása;

h) a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása.

(2) A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek, illetőleg az általuk alapított országos szövetség szolidaritási alapot hozhatnak létre az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek anyagi feltételeinek biztosítása érdekében.

97. § (1) A szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő javaslatoknak a Kormány vagy az Országgyűlés elé terjesztése előtt ki kell kérni az érintett szövetkezeti szövetség és a szövetkezeti szövetségek által alapított országos szövetség (a továbbiakban együtt: szövetség) véleményét. Ha a szövetség nem ért egyet a javaslattal, a véleményeltérést a Kormánynak, illetve az Országgyűlésnek be kell mutatni.

(2) Az érintett szövetkezeti szövetség és az országos szövetség az érintett miniszternél jogszabályok meghozatalát kezdeményezheti.

X. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

A szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos rendelkezések

98. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt alakult szövetkezeteknél még meglévő szövetkezeti üzletrészek - a szövetkezet közgyűlése döntésének megfelelően - a 99-101. §-ban foglaltak alapján megszűnnek, illetőleg 2007. május 1-jei hatállyal a 102. §-nak megfelelő összegű befektetői részjeggyé, átalakított befektetői részjeggyé alakulnak át. Erről az üzletrész tulajdonosokat a szövetkezet köteles 60 napon belül írásban tájékoztatni.

(2) A szövetkezet közgyűlése az (1) bekezdésben említett döntésében a 99-101. §-ban meghatározottak közül több választási lehetőséget is felajánlhat az üzletrész tulajdonosoknak.

(3) A szövetkezet közgyűlése az (1) bekezdésben említett döntést a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül megtartott közgyűlésen köteles meghozni.

(4) A szövetkezeti üzletrész tulajdonosa a szövetkezet közgyűlése által felajánlott lehetőségekből választ.

99. § (1) A szövetkezet közgyűlése az üzletrész tulajdonosoknak felajánlhatja, hogy a szövetkezeti üzletrészt 2007. április 30-ig a 102. § szerinti árfolyamon, de legfeljebb annak névértékén szövetkezeti tag tulajdonos esetén - a vele a 20. § (2) bekezdése l) pontjában említett megállapodás alapján - befektetői részjeggyé, nem szövetkezeti tag tulajdonos esetén pedig átalakított befektetői részjeggyé alakítja át azzal, hogy az így keletkezett befektetői részjeggyel a tagsági jogviszony megszűnése esetén az alapszabályban meghatározott időpontban kell elszámolni, amelynek meghatározásánál a szövetkezet egyéb kötelezettségeire is figyelemmel kell lenni, de a kifizetés a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb.

(2) A szövetkezet közgyűlése az üzletrész tulajdonosoknak felajánlhatja, hogy a szövetkezeti üzletrészt - 2007. április 30-ig - a tulajdonában álló részvényekre, korlátolt felelősségű társasági üzletrészekre elcseréli, a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályainak figyelembevételével.

100. § A szövetkezeti üzletrész úgy is megszűnhet, hogy azt a tulajdonos - 2007. április 30-ig - a szövetkezet közösségi alapja javára ajánlja fel. Ebben az esetben az üzletrész volt tulajdonosa nem szövetkezeti tagként is jogosult a közösségi alapból finanszírozott támogatások igénybevételére. A szövetkezet 60 napon belül köteles a felajánlás elfogadását írásban visszaigazolni. A támogatás igénybevételének időtartamát az üzletrész volt tulajdonosa és az igazgatóság között kötött megállapodás határozza meg.

101. § (1) Ha a tulajdonos 2007. április 30-ig nem élt a 99-100. §-ban foglalt, közgyűlés által felajánlott lehetőségekkel, az üzletrésze 2007. május 1. napjával átalakított befektetői részjeggyé alakul át.

(2) Az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki, azonban örökölhető, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra átruházható. Átruházás esetén a szövetkezetet, bármely más tagot ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Az átalakított befektetői részjeggyel kapcsolatos elővásárlási jog szabályait az alapszabályban kell meghatározni azzal, hogy az elővásárlásra jogosultak az átalakított befektetői részjegy értékesítésére vonatkozó szándéknak a szövetkezethez történő bejelentésétől számított 30 napon belül gyakorolhatják az elővásárlási jogukat.

(3) Az átalakított befektetői részjegyek szövetkezeti tagsági viszonyt nem keletkeztetnek. Az átalakított befektetői részjegy a befektetői részjegyre vonatkozó szabályok szerint jogosít az adózás utáni eredményből részesedésre és ugyanilyen módon viseli a veszteséget is.

102. § A 99-101. § alkalmazásában a szövetkezeti üzletrész árfolyamértékét a közgyűlés határozza meg. Az árfolyamérték nem lehet alacsonyabb, mint a közgyűlés határozatát megelőző 12 naptári évben alkalmazott, a szövetkezet által visszavásárolt üzletrészek árfolyamának súlyozott számtani átlaga.

103. § (1) Az üzletrészek befektetői részjeggyé átalakítása esetén a befektető tagok számával és a befektető részjegyek értékével a 60. § (3) bekezdésében meghatározott mérték túlléphető.

(2) Az átalakított befektetői részjegyek értékét és tulajdonosaik számát a 60. § (3) bekezdésében meghatározott mértékek számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

104. § (1) A Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. tulajdonában lévő mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeknek az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába kerülése esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

(2) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába került mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeket térítés- és tehermentesen 2006. március 31-éig átadja annak a szövetkezetnek, amely az üzletrészt kibocsátotta, feltéve, hogy a szövetkezet nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá elfogadja a térítésmentes átadásra vonatkozó ajánlatot. Az e bekezdés szerinti tulajdonszerzés mentes az adó-, illeték- és járulékfizetés alól.

(3) A szövetkezet a (2) bekezdés szerint megszerzett üzletrészét köteles bevonni és fel nem osztható vagyonként kezelni, e törvény szerinti alapszabály-módosításával egyidejűleg az üzletrészek szövetkezet nyilvántartásában szereplő névértékének megfelelő összeget a közösségi alapba helyezni.

105. § (1) A szövetkezet által megszerzett üzletrészt, átalakított befektetői részjegyet a szövetkezet a soron következő közgyűlés határozatával bevonja.

(2) A közösségi alapba kell helyezni

a) a közösségi alap javára felajánlott, megszűnt üzletrész névértékének összegét;

b) a visszavásárolt, megszűnt üzletrész névértéke és visszavásárlási értéke közötti különbözet összegét.

Már működő szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések

106. § (1) E törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek az alapszabályukat 2007. június 30-ig kötelesek e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani vagy az átalakulás szabályai alapján gazdasági társasággá átalakulni. Az alapszabály módosítása során a 14. § (2) bekezdésének i) és j) pontját nem kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetekre e törvény rendelkezéseit az alapszabályuk e törvény szabályainak megfelelő módosításától - de legkésőbb 2007. július 1-jétől - kezdődően kell alkalmazni.

(3) Azoknál a szövetkezeteknél, amelyek üzletrésztőkével rendelkeznek, az (1) bekezdés szerinti alapszabály módosítására az üzletrésztőke megszűnését követően kerülhet sor.

(4) Az e törvény szabályai szerint létesülő szövetkezetek számára rendelkezésre álló - külön jogszabályok által meghatározott - kedvezmények a már működő szövetkezeteket az (1) bekezdés szerinti alapszabály módosítástól, illetőleg 2007. július 1-jétől kezdődően illetik meg.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt már működő szövetkezetek az alapszabály módosítása keretében rendelkeznek az e törvény hatálybalépése előtt elkülönített fel nem osztható szövetkezeti vagyon felhasználásáról, valamint arról, hogy azt a közösségi alapba helyezik, vagy a lekötött tartalékon belül - egyéb célra - elkülönítetten mutatják ki.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt már működő szövetkezeti szövetségek a létesítő okiratuk módosítása keretében rendelkeznek az e törvény hatálybalépése előtt megszűnő vagy gazdasági társasággá átalakuló szövetkezetektől kapott, fel nem osztható szövetkezeti vagyon felhasználásáról, valamint arról, hogy azt a közösségi alapba helyezik vagy a lekötött tartalékon belül - egyéb célra - elkülönítetten mutatják ki.

(7) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény, valamint az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény alapján alakult másodlagos szövetkezetekre nem vonatkozik a 10. § (3) bekezdésének második mondata működésük ideje alatt.

(8) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény alapján működő szövetkezeteknél a részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy névértékén felül, az ezekre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett és a veszteség fedezésére be nem vont azon összegét, amely a szövetkezet e törvénynek megfelelő alapszabály-módosítása előtt keletkezett, a szövetkezet lekötött tartalékába kell helyezni.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

107. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően alapított szövetkezetekre, valamint a hatálybalépésekor már működő és a 106. § (1) bekezdésének megfelelően alapszabályukat módosító szövetkezetekre kell alkalmazni.

(2) A törvény 104. §-a a kihirdetését követő 3. napon, 109. §-a és 113. § (2) bekezdése a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza e törvény keretei között - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a szociális szövetkezetekre, a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezetekre, valamint a közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokat.

(4) A közoktatási intézményi tag részvételével működő iskolaszövetkezet esetén az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az iskolaszövetkezet tagságával, tagsági jogviszonyával, vagyoni hozzájárulásával, szervezeti felépítésével, illetve gazdálkodásával kapcsolatosan az általános szabályoktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

108-113. §