Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői részére: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!
CÉGJOGI DEFINÍCIÓK
A JOGI SZEMÉLYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az elektronikus cégeljárásokról
Korlátolt felelősségű társaság (kft.) alapítása
Nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és közhasznú szervezet
Egyéni vállalkozás
Tovább ...
A CÉGALAPÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓK
CÉGADATOK MÓDOSÍTÁSA, TŐKEEMELÉS, TŐKELESZÁLLÍTÁS, BEFOLYÁSSZERZÉS
CÉGELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
KÖNYVELÉSI-SZÁMVITELI TÁJÉKOZTATÓ
OFFSHORE TÁRSASÁGOK
VÁLSÁGMENEDZSELÉS, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS,
SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
BÍRÓSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
Vissza a főoldalra
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.)
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- KISEBBSÉGVÉDELEM. A TAG KIZÁRÁSA
- BEFOLYÁSSZERZÉS
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE
- A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
- A BETÉTI TÁRSASÁG
- A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.)
- A 2006. évi V. tv. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
- A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
- A CÉGJEGYZÉK
- A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
- JOGORVOSLATOK
- A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
- A VÉGELSZÁMOLÁS
- A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
- HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
- Mellékletek a 2006. évi V. törvényhez
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv.
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETE
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ALAPÍTÁS, SZERVEZET, KÉPVISELET
- A SZÖVETKEZET
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.
- AZ 1988. évi XXVI. tv. teljes szövege
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA, FIZETÉSI HALADÉK
- A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
- EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A polgári peres eljárások illetékei
- A polgári peres eljárások illetékei (Itv.)
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat!
Cégalapítással összefüggő kérdések/válaszok
Cégadatok módosításával összefüggő kérdések/válaszok
A cégek működésével összefüggő kérdések/válaszok
A cégek átalakulásával összefüggő kérdések/válaszok
Társadalmi szervezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Fióktelepekkel, kereskedelmi képviseletekkel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéni vállalkozókkal, egyéni cégekkel összefüggő kérdések/válaszok
Szövetkezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Polgári-, gazdasági jogi perekkel és jogvitákkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Végelszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Felszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb nemperes eljárásokkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb, máshová nem sorolt cégjogi kérdések/válaszok
Ügyvédi közreműködéssel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéb - nem cégjogi - kérdések/válaszok
Köszönetnyilvánítások az Olvasók részéről
Vissza a főoldalra


I. Közhasznú társaság

A mindennapi szóhasználatban összemosódik a "közhasznú társaság" és a "közhasznú szervezet" fogalma, azonban az előbbi egy jogi személy típus, az utóbbi pedig egyes szervezetek törvényben meghatározott minősítését jelenti.

Közhasznú társaság 2007. július 1-jéig volt alapítható. A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhetett tovább. A közhasznú társaság a 2007. július 1-jét követő két éven belül dönthetett arról, hogy társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakul át vagy jogutód nélküli megszűnik. Ha a közhasznú társaság a döntését nem jelentette be 2009. június 30-ig a cégbíróságnak, a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedésként köteles a közhasznú társaságot megszűntnek nyilvánítani.

II. Közhasznú szervezet

Az Országgyűlés 1997-ben a közhasznú szervezetrekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) megalkotásával a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése érdekében teremtette meg a közhasznú jogállást, amelynek megszerzése a szabályozásba bevont szervezetek számára az általuk végzett tevékenység közérdekű-közhasznú jellegének elismerése útján számos kedvezményt (adó-, illeték- és egyéb kedvezmények, illetve mentességek) biztosít.

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet (kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), alapítvány, közalapítvány, köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi), országos sportági szakszövetség, nonprofit gazdasági társaság, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, európai területi együttműködési csoportosulás, nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, nonprofit gazdasági társaság.

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 

A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél kell benyújtani. 

A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.

A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg, a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat. 

A közhasznú tevékenységek listája

A Ksztv. 24 pontban, tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek közhasznúnak minősülnek, ilyen például az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, a műemlékvédelem, a tudományos tevékenység, kutatás, a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, a természetvédelem, állatvédelem, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a fogyasztóvédelem, a rehabilitációs foglalkoztatás, az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem, valamint az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történő biztosítása. 

A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendje

A közhasznú szervezet is jogosult gazdálkodó tevékenységet végezni, ennek eredményét azonban a közhasznú feladat ellátására kell fordítania. A közhasznú szervezet vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. 

A közhasznúsági jelentés

A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amely tartalmazza: a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Garanciális jelentősége van annak a szabálynak, amely szerint a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. 

A közhasznú szervezetek ellenőrzése

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - az ügyészség látja el.

Amikor a bíróság a közhasznú szervezetet nyilvántartásba veszi, akkor az erről szóló határozat egy példányát mindig meg kell küldenie az ügyészségnek is, akinek fellebbezési joga van akkor, ha a közhasznúságra vonatkozó szigorúbb működési szabályokat nem látja az alapító okirat alapján biztosítottnak, vagy a közhasznú cél megvalósítását tartja kétségesnek.

III. Nonprofit gazdasági társaság

Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható, tehát ez esetben a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között, az a társaság vagyonát gyarapítja. A nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. Ennek megvalósítására alapítható a társasági törvény szerint nonprofit gazdasági társaság. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

Nonproft gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. 

Nonprofit gazdasági társaság létesítése

Közhasznú társaság 2007. július 1-je óta nem alapítható. 2007. július 1-től nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaság alapítható. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A társaság alapítására, működésére a Gt. szabályait kell alkalmazni.

Így például, ha nonprofit korlátolt felelősségű társaságot kívánunk alapítani, akkor a kft.-re irányadó előírásoknak megfelelően kell eljárni. Vagyis az ilyen társasági forma alapításához minimum 500 ezer Ft törzstőkére van szükség, amely állhat pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) is. 

A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. 

A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. 

A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Ha az apportot a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell. 

Az apportálás után a vagyon a társaság vagyonává válik, azzal a cég sajátjaként rendelkezhet, azt megterhelheti, eladhatja, elcserélheti.

Abban az esetben, ha a meglévő közhasznú társaság alakul át nonprofit korlátolt felelősségű társasággá, akkor társasági szerződésének módosítása elegendő.

Gazdasági társaság átalakulása nonprofit gazdasági társasággá

Nonprofit gazdasági társaság alapítható úgy, hogy a tagok eleve elhatározzák: közhasznú tevékenység folytatása érdekében hozzák létre a gazdasági társaságot. Az is előfordulhat, hogy a már működő gazdasági társaság nonprofit gazdasági társasággá alakul át. Ekkor a nonprofit gazdasági társaság lesz a cég jogutóda, és természetesen ennek megfelelően a közhasznú feladattal bővíteni, és az eltérő szabályokkal módosítani kell a létesítő okiratot. 

Fordítva azonban ez már nem lehetséges. A nonprofit gazdasági társaság nem alakulhat át nyereség érdekeltségű gazdasági társasággá, hiszen a nonprofit gazdasági társaság lényege veszne el az átalakulással, a közhasznú feladat ellátása nem lenne így biztosított. Nonprofit gazdasági társaság csak másik nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, vagy több nonprofit gazdasági társasággá válhat szét. 

A nyereségérdekeltségű céggé való átalakulásra már csak azért sincs lehetőség, mert a nonprofit gazdasági társaság létesítő okiratában arról is rendelkezni kell, hogy a közhasznú célt szolgáló vagyon egy esetleges megszűnés esetén milyen feladatra használható. Természetesen ilyen esetben is csak közhasznú célra lehet azt fordítani. 

A nonprofit gazdasági társaságok működésére vonatkozó szabályok

Egyes, a közhasznú társaságokra irányadó szigorúbb szabályok már nem érvényesülnek a nonprofit gazdasági társaságoknál, hiszen ott a választott társasági forma előírásainak kell megfelelni, így például a nonprofit korlátolt felelősségű társaságnál főszabályként nem szükséges felügyelőbizottság, valamint könyvvizsgáló választása.

Taggyűlés

Abban az esetben, ha nonprofit kft.-t alapítunk, a kft.-re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a taggyűlés összehívására, működésére, a határozathozatal rendjére is. Nagy szabadsága van az alapítóknak a működési rend kialakításában, a törvényben meghatározottakon túl bármilyen kérdést a taggyűlés hatáskörébe utalhatnak.


<< vissza az előző oldalra

©2009 - 2014 Cegjog.info: Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda - Minden jog fenntartva! Fejlesztette: HyperWeb