Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői részére: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!
CÉGJOGI DEFINÍCIÓK
A JOGI SZEMÉLYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A CÉGALAPÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓK
CÉGADATOK MÓDOSÍTÁSA, TŐKEEMELÉS, TŐKELESZÁLLÍTÁS, BEFOLYÁSSZERZÉS
CÉGELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
KÖNYVELÉSI-SZÁMVITELI TÁJÉKOZTATÓ
OFFSHORE TÁRSASÁGOK
VÁLSÁGMENEDZSELÉS, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS,
SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
BÍRÓSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
Vissza a főoldalra
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.)
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- KISEBBSÉGVÉDELEM. A TAG KIZÁRÁSA
- BEFOLYÁSSZERZÉS
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE
- A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
- A BETÉTI TÁRSASÁG
- A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.)
- A 2006. évi V. tv. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
- A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
- A CÉGJEGYZÉK
- A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
- JOGORVOSLATOK
- A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
- A VÉGELSZÁMOLÁS
- A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
- HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
- Mellékletek a 2006. évi V. törvényhez
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv.
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETE
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ALAPÍTÁS, SZERVEZET, KÉPVISELET
- A SZÖVETKEZET
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.
- AZ 1988. évi XXVI. tv. teljes szövege
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA, FIZETÉSI HALADÉK
- A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
- EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A polgári peres eljárások illetékei
- A polgári peres eljárások illetékei (Itv.)
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat!
Cégalapítással összefüggő kérdések/válaszok
Cégadatok módosításával összefüggő kérdések/válaszok
A cégek működésével összefüggő kérdések/válaszok
A cégek átalakulásával összefüggő kérdések/válaszok
Társadalmi szervezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Fióktelepekkel, kereskedelmi képviseletekkel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéni vállalkozókkal, egyéni cégekkel összefüggő kérdések/válaszok
Szövetkezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Polgári-, gazdasági jogi perekkel és jogvitákkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Végelszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Felszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb nemperes eljárásokkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb, máshová nem sorolt cégjogi kérdések/válaszok
Ügyvédi közreműködéssel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéb - nem cégjogi - kérdések/válaszok
Köszönetnyilvánítások az Olvasók részéről
Vissza a főoldalra


Az "Aktualitások" c. rovat időről-időre megújulva tájékoztatást ad a magyar ingatlanpiac jogi szabályozásának változásairól.
Drágább és lassabb cégalapítást hozna a kormány tervezete (2011. október 11.)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a csőd- és a felszámolási eljárás gyorsítására dolgozott ki egy javaslatcsomagot, amely azonban a cégalapítás szabályain is szigorítana. Az egyeztetés alatt levő, nem végleges javaslat megszüntetné az egyszerűsített cégeljárást, amivel jelentősen növekednének az illetékek, és búcsút inthetnének a vállalkozók az egyórás cégalapításnak is. (origo.hu)

Megszűnhet az egyszerűsített eljárás a kormányzat múlt héten vitára bocsátott tervezete szerint, amivel megnőne a cégalapítás ideje és költsége is, utóbbi kft.-k esetében közel az ötszörösére. Pedig a cégalapítások többsége az egyszerűsített eljárás módszerével történik.

A közigazgatási eljárás folyamatában lévő tervezet nem tekinthető a kormány álláspontjának, a társadalmi egyeztetés során akár minden pontja módosulhat - jelezte a tervezet előterjesztője. A tervezet több, cégekre vonatkozó törvényi szabályozást átírna a csődtörvénytől az illetéktörvényig. A csomag célja a Kormány.hu oldalon olvasható indoklás szerint az, hogy "a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak".

A törvénycsomag nagyobb részt a csődeljárás és a felszámolási eljárás gyorsításával foglalkozik, miközben növeli a bíróságok és a hatóságok szankcionálási lehetőségeit. Ezzel a kormány a közterhek beszedésének arányát javítaná, ugyanakkor hozzányúlnának a cégbírósági eljárás szabályozásához is, amely viszont drágább és hosszabb ügyintézést hozna a cégeknek.

Véget vetnének az egyszerűsített eljárásnak

A tervezet megszüntetné az úgynevezett egyszerűsített eljárást. Ennek lényege, hogy a cég alapítói, tulajdonosai az állam által meghatározott sablonok, úgynevezett szerződésminták alapján szerződnek egymással. Ez gyorsan áttekinthetővé teszi a rendszert, így például a cégbíróság a cégalapításról automatizálva, egy óra alatt döntést tud hozni. Mivel kevés emberi munkára van szükség, így az eljárás költsége is alacsony, vagyis a cégeknek kevés illetéket kell fizetniük.

A tervezet ugyan megszüntetné az egyszerűsített eljárást, a szerződésminta alkalmazását azonban nem. A módosítás következtében kibezetnék az egyszerűsített eljárás 15 ezer forintos illetékét, ehelyett a szerződésmintát alkalmazó egyéni cég 20 ezer, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (például bt.) 35 ezer, a zrt. és a kft. 70 ezer forint illetéket fizetne. Vagyis a cégbíróság továbbra is sablonok alapján dolgozná fel az adatokat, az illeték mértéke azonban kft. esetében mintegy ötszörösére emelkedne.

A tervezet megszüntetné a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek az egyszerűsített cégeljárást részletező bekezdését, helyébe egy rövidebb változat kerülne a szerződésmintáról. A megszüntetendő rész többek között tartalmazza azt a szabályt, amely szerint "a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz" az elbírálásról. Eszerint a cégalapítási eljárás a korábbi, 15 napos határidőre emelkedne.

Nem fognak örülni a vállalkozók

"Nem fognak örülni a vállalkozók, ha így lesz" - mondta Ardai Attila, a Céghmester Consult vezérigazgatója. A vállalkozássegítéssel foglalkozó cég megerősítette, hogy a kormány tervezete gyakorlatilag megszüntetné az egyszerűsített cégalapítást, ami az eljárás megdrágulásával és az elbírálási idő meghosszabbításával jár.

Ardai Attila szerint van olyan eset, hogy valóban gyorsan kell céget alapítani, például mert valaki csak így vehet részt egy projektben. Mint mondta, találkoztak olyannal, aki egy pénteki napon fordult hozzájuk azzal, hogy a következő keddre neki szüksége van egy bejegyzett cégre egy projektben való részvételhez.

A cégügyekkel foglalkozó szakember azt mondta, erre ma képes a cégbíróság, valóban működik, hogy egy óra alatt elbírálják a cégalapítási igényt. "Egy-egy ügyben előfordulhat elakadás, de az esetek 99 százalékban működik a gyors cégbejegyzés" - mondta.

Az egyszerűsített cégeljárás lényege, hogy a társasági szerződés iratminta alapján készül, ez alapján nyújtják be a cégek a kérelmüket. A normál cégeljárás azonban nem iratminta alapján készül, ezért a bíróságnak alaposabban és hosszabban kell vizsgálnia a dokumentációt. Ardai Attila azt mondta, elenyésző számban találkoznak normál eljárással céget alapítókkal. Ráadásul szerinte akkor is az egyszerűsített úton érdemes céget alapítani, ha később az iratmintától eltérnek tagok, mert az egyszerűsített és a változtatás összes költsége így is alacsonyabb, mint a normál alapítás teljes költsége lenne.



<<< vissza az előző oldalra


©2009 - 2026 Cegjog.info: Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda - Minden jog fenntartva! Fejlesztette: HyperWeb