Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői részére: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!
CÉGJOGI DEFINÍCIÓK
A JOGI SZEMÉLYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A CÉGALAPÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓK
CÉGADATOK MÓDOSÍTÁSA, TŐKEEMELÉS, TŐKELESZÁLLÍTÁS, BEFOLYÁSSZERZÉS
CÉGELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
KÖNYVELÉSI-SZÁMVITELI TÁJÉKOZTATÓ
OFFSHORE TÁRSASÁGOK
VÁLSÁGMENEDZSELÉS, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS,
SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
BÍRÓSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
Vissza a főoldalra
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.)
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- KISEBBSÉGVÉDELEM. A TAG KIZÁRÁSA
- BEFOLYÁSSZERZÉS
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE
- A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
- A BETÉTI TÁRSASÁG
- A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.)
- A 2006. évi V. tv. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
- A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
- A CÉGJEGYZÉK
- A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
- JOGORVOSLATOK
- A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
- A VÉGELSZÁMOLÁS
- A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
- HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
- Mellékletek a 2006. évi V. törvényhez
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv.
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETE
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ALAPÍTÁS, SZERVEZET, KÉPVISELET
- A SZÖVETKEZET
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.
- AZ 1988. évi XXVI. tv. teljes szövege
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA, FIZETÉSI HALADÉK
- A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
- EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A polgári peres eljárások illetékei
- A polgári peres eljárások illetékei (Itv.)
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat!
Cégalapítással összefüggő kérdések/válaszok
Cégadatok módosításával összefüggő kérdések/válaszok
A cégek működésével összefüggő kérdések/válaszok
A cégek átalakulásával összefüggő kérdések/válaszok
Társadalmi szervezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Fióktelepekkel, kereskedelmi képviseletekkel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéni vállalkozókkal, egyéni cégekkel összefüggő kérdések/válaszok
Szövetkezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Polgári-, gazdasági jogi perekkel és jogvitákkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Végelszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Felszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb nemperes eljárásokkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb, máshová nem sorolt cégjogi kérdések/válaszok
Ügyvédi közreműködéssel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéb - nem cégjogi - kérdések/válaszok
Köszönetnyilvánítások az Olvasók részéről
Vissza a főoldalra


2006. évi X. törvény

a szövetkezetekről

Az Országgyűlés

- kiindulva az Alkotmány 12. §-ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket,

- felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat mozgásba hozni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, közösségi szükségleteket kielégíteni, ösztönözni kívánja a szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez,

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény alkalmazási köre

1. § (1) Ez a törvény szabályozza a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező szövetkezetek alapítását, szervezetét, működését, felelősségét, egyesülését, szétválását, gazdasági társasággá való átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, valamint tagjainak jogait, kötelezettségeit.

(2) Ez a törvény szabályozza a szövetkezeti szövetségek létesítésének szövetkezeteket érintő szabályait.

2. § (1) A biztosító szövetkezetekre és a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményekre e törvény rendelkezéseit a külön törvényekben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakásszövetkezetekről külön törvény rendelkezik.

3. § A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § A szövetkezeteknél foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § A szövetkezet alapítása és működése során e törvény rendelkezéseitől csak akkor lehet eltérni, ha az eltérést e törvény megengedi.

6. § A külföldi székhellyel alapított szövetkezetet - a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint Magyarországon bejegyzett fióktelepe által folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége során - az e törvény szerint alapított szövetkezetekkel azonos jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

A szövetkezet fogalma

7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

A szociális szövetkezet fogalma

8. § (1) A szociális szövetkezet a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet,

a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése;

b) amely iskolaszövetkezetként működik.

(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve - iskolaszövetkezet esetében - az iskolaszövetkezet megnevezést.

Jognyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) Az e törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni, megtenni, illetve meghozni. Ha e törvény vagy az alapszabály valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.

(2) Ha az iratot postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - az ellenkező bizonyításáig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

(3) Az alapszabály előírhatja a tagsági jogok elektronikus iratokkal, elektronikus ügyintézés útján történő gyakorlásának módját és feltételeit. Tilos az elektronikus ügyintézés olyan módon történő alkalmazása, amely a tagok számára a joggyakorlást megnehezíti, vagy ellehetetleníti.

II. Fejezet

SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA

A szövetkezet alapításának személyi feltételei

10. § (1) Szövetkezetet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek.

(3) A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Kizárólag szövetkezetek részvételével másodlagos szövetkezet alapítható és működtethető.

(4) Szociális szövetkezetnek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csak természetes személy tagjai lehetnek.

(5) Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges.

(6) Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki

a) 18. életévét betöltötte;

b) 14. életévét betöltötte és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.

(7) Tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.

Alakuló közgyűlés

11. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.

(2) Az alakuló közgyűlés

a) megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét;

b) kimondja a szövetkezet megalakulását;

c) elfogadja a szövetkezet alapszabályát;

d) megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak;

e) megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét és tagjait;

f) megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait;

g) megválasztja a szövetkezet könyvvizsgálóját, ha könyvvizsgáló működése a számviteli törvény vagy az alapszabály rendelkezései szerint kötelező;

h) megállapítja az e), f), g) pontban említettek díjazását.

(3) Az alakuló közgyűlés a határozatait

a) egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség;

b) nyílt szavazással hozza meg, az igazgatóság elnökének, tagjainak (ügyvezető elnökének) és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása azonban titkos szavazással történik.

(4) A részjegy pénzbeli ellenértékének alapításkori hányadát a pénzforgalmi számlára történő befizetéssel, az alapítást követően pedig házipénztárba vagy pénzforgalmi számlára való befizetéssel kell teljesíteni.

12. § Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv két hitelesítője ír alá.

13. § (1) Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt minden tagnak alá kell írnia. Az alapszabály későbbi módosítását - a tagok aláírása nélkül - jegyzőkönyvbe lehet foglalni.

(2) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a jegyzőkönyvbe foglalt alapszabály módosítás esetén is.

Az alapszabály

14. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya.

(2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell:

a) a szövetkezet célját;

b) a szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét, továbbá azokat a tevékenységeket, amelyek végzéséhez hatósági engedélyre van szükség;

c) a részjegy névértékét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, a részjegytőke alapításkori nagyságát;

d) a tagok jogait és kötelezettségeit, valamint - iskolaszövetkezet esetében - az oktatási intézmény tag és a szövetkezet kapcsolatát;

e) a tagok által biztosítandó részjegy névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulást, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;

f) a szövetkezet szervezetét;

g) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;

h) a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;

i) az igazgatóság létszámát, hatáskörét, az első igazgatóság elnökének és tagjainak nevét és lakóhelyét (ügyvezető elnök választása esetén a nevét és lakóhelyét);

j) az első felügyelő bizottság elnökének és tagjainak nevét és lakóhelyét;

k) a szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják;

l) a kilépés bejelentésének feltételeit;

m) a volt taggal (örökösével, jogutódával) való elszámolás szabályait;

n) a szövetkezet képviseletének és cégjegyzésének módját;

o) a tagfelvétel és kizárás szabályait;

p) a pótbefizetés és a tagi kölcsön feltételeit;

q) a befektető tagra vonatkozó szabályokat;

r) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésére vonatkozó feltételeket;

s) mindazt, amit e törvény kötelezően előír.

A szövetkezet nyilvántartásba vétele

15. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz, mint cégbírósághoz (a továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.

(2) A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább harminc százalékát az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezetet csak a befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően szabad bejegyezni. Aki e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, nem válik a szövetkezet tagjává. A cégbejegyzés során e személyt figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A szövetkezet - külön törvényben foglalt feltételek szerint - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

(4) Ha a bíróság a szövetkezet bejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja, a szövetkezet köteles a gazdasági tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.

(5) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (működési engedély) köti, a szövetkezet e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

(6) Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, szövetkezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

16. § (1) Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte előtt saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

(2) A cégbejegyzést megelőzően az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségekért fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyja.

Törvényességi felügyelet

17. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, külön törvény rendelkezései szerint.

Határozatok bírósági felülvizsgálata

18. § (1) Bármely tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik.

(2) A határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozathozatalról való tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő alatt kell megindítani a szövetkezet ellen, a szövetkezet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróságnál. A keresetindításnak - a tag kizárását kimondó határozat esetét kivéve - nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(3) A határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt.

Szövetkezeti jogviták

19. § (1) Szövetkezeti jogvitának minősül

a) a szövetkezet és tagjai - ideértve a kizárt vagy a szövetkezettől egyébként megvált korábbi tagot is - közötti, e minőségükből adódó valamennyi jogvita, valamint

b) a tagok egymás közötti jogviszonyában az alapszabállyal kapcsolatban vagy a szövetkezet működésével összefüggésben keletkezett jogvita.

(2) Amennyiben a szövetkezeti jogvita peres útra tartozik,

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett jogvitában a tagok meghatározott állandó vagy eseti választottbíráskodást köthetnek ki az alapszabályban;

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett jogvitát - ha az érintett felek legalább egyike gazdasági társaság - megállapodással, a megállapodásuk szerinti állandó vagy eseti választottbíróság elé vihetik.

III. Fejezet

A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI

A közgyűlés

20. § (1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az igazgatóság elnökének és tagjainak (ügyvezető elnökének), valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása;

c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről;

e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról;

f) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálata;

g) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról;

h) döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről;

i) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről;

j) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról;

k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról;

l) döntés befektető tagok felvételéről. Ennek során a befektető taggal meg kell állapodni a befektető tagi jogviszony megszűnése esetén az elszámolás időpontjáról és módjáról;

m) döntés pótbefizetés elrendeléséről;

n) a részjegyek névértékének megváltoztatása;

o) a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a részjegy névértékén felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb;

p) mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(3) Ha a szövetkezetnél küldöttgyűlés is működik, a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezések és a (2) bekezdés i), k), l), m) és n) pontjaiban megjelölt ügyek kivételével minden más ügy eldöntését az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.

(4) A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés).

(5) Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha

a) olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna;

b) a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza.

(6) A közgyűlést (küldöttgyűlést) - ha az alapszabály eltérő helyet nem állapít meg - a szövetkezet székhelyén kell megtartani.

21. § (1) A közgyűlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze.

(2) A közgyűlést (rendkívüli közgyűlést) - a napirend közlésével - a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlést hirdetményi úton is össze lehet hívni, meghatározva a hirdetmény közzétételének helyét és idejét.

(3) A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét;

b) a közgyűlés időpontját és helyét;

c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;

d) a közgyűlés napirendjét;

e) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;

f) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.

(4) A közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos iratokat a tagoknak meg kell küldeni.

22. § (1) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni.

(2) A közzétett (kiegészített) napirenden nem szereplő ügyben - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közgyűlés nem hozhat döntést.

(3) A közgyűlés napirendjére javasolt ügyekre vonatkozóan az igazgatóság minden tagnak köteles felvilágosítást adni.

(4) Ha a közgyűlésen valamennyi szövetkezeti tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre.

23. § (1) A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni. A tag a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet. A tag joga, hogy a közgyűlésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

(2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.

(3) A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetőleg érdek-képviseleti szervezetek képviselői a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

24. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van.

(2) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult. Az alapszabály határozza meg az egy képviselő által képviselhető tagok számát, azonban az nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10%-át. Az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése hiányában a képviselő egy tag képviseletére jogosult.

(3) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot, de nem dönthet a 20. § (2) bekezdése a), i), k) és l) pontjaiban foglalt kérdésekről.

(4) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.

25. § (1) A közgyűlés a határozatait - ha az alapszabály nagyobb arányról nem rendelkezik - a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2) A szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges a 20. § (2) bekezdésének k), l), m) pontjaiban meghatározott ügyekben, az a) pontjában foglalt határozathoz a szövetkezet összes tagja felének, de legalább a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges, az i) és n) pontjában foglalt határozathoz pedig a szövetkezet összes tagja kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai megválasztására és visszahívására vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt.

26. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;

b) a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;

c) a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;

d) a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;

e) a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;

f) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.

(3) A jegyzőkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá.

(4) Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

(5) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban kell meghatározni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.

(6) Nem lehet írásban szavazni a 20. § (2) bekezdése a), b), i), k), l), m) és n) pontjaiban meghatározott kérdésekben.

(7) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat részközgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés megtartása esetén is alkalmazni kell.

A részközgyűlés

27. § (1) Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írhatja elő, ha a szövetkezeti tagok száma az ötszáz főt meghaladja, vagy a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az alapszabályban kell megállapítani.

(2) A különböző helyre és időpontra is összehívható részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyűlés döntéseit a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg.

(3) Az így meghozott határozatokat a tagokkal - az összesítést követő 15 napon belül - az alapszabályban meghatározott módon közölni kell.

(4) A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A küldöttgyűlés

28. § (1) Ha a szövetkezet tagjainak száma az ötszáz főt meghaladja, az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben az alapszabály meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet.

(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken részt vevő tagok választják.

(3) A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely más tagja részt vehet.

(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:

a) a határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges;

b) az írásbeli szavazás nem alkalmazható;

c) határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amelyen a határozatképesség megállapításánál az a) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

A szövetkezet vezető tisztségviselői

29. § (1) A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök.

(2) Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható, ideértve a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társasági tagokat a szövetkezetnél képviselő természetes személyeket is.

(3) A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselő a szövetkezet belső működése körében a szövetkezettel, illetve annak szerveivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

30. § Nem lehet vezető tisztségviselő:

a) aki nem tagja a szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) tag képviselője. Ez alól az alapszabály kivételt tehet, ha a szövetkezet főtevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást igényel, és ugyanakkor a szövetkezet sajátosságának megfelelően nem különíthető el a demokratikus irányítás és a szövetkezeti tevékenység irányítása (ügyvezetés);

b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült;

d) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél;

e) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig;

f) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási eljárás folytán megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig;

g) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.

31. § (1) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetőleg az ügyvezető elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelő bizottság tagja.

(2) Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói.

(3) A közgyűlés az igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a felügyelő bizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az igazgatóság hatáskörében eljáró felügyelő bizottsági tag ezen időszakban a felügyelő bizottság munkájában nem vehet részt.

(4) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

32. § A szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezettel azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben. Az alapszabály ettől eltérhet.

33. § (1) A vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni feladataikat. A jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, illetőleg kötelességeik vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint egyetemlegesen felelnek a szövetkezettel szemben, akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.

(2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.

(3) A szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a szövetkezet hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény vétkes megszegése esetére, ha a szövetkezet fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

34. § (1) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) a vezető tisztségviselő halálával;

c) lemondással;

d) a közgyűlés általi visszahívással;

e) a tagsági jogviszony megszűnésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági jogviszony nem szükséges.

(2) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

(3) A vezető tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat. Ha a szövetkezet működőképessége szükségessé teszi, a lemondás legkésőbb a bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már e határidő elteltét megelőzően döntött. A lemondás hatályának időpontját - az előbbi időkereten belül - a felügyelő bizottság állapítja meg.

(4) A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő köteles a halaszthatatlan döntéseket meghozni, illetve döntések meghozatalában részt venni.

Az igazgatóság

35. § (1) A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.

(2) Az igazgatóság elnökét (aki egyben a szövetkezet elnöke) és tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott időre - de legfeljebb öt évre - választja.

(3) Az igazgatóság elnöke és tagjai (az ügyvezető elnök) tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább két fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.

36. § (1) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.

(2) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.

(3) Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.

(4) Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelő bizottságnak beszámolni.

(5) Az igazgatóság köteles szabályzatot elfogadni a munkáltatói jogok gyakorlásáról.

A felügyelő bizottság

37. § (1) A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait - a (3) bekezdés kivételével - a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja.

(2) Húsz főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél az alapszabály lehetővé teheti, hogy felügyelő bizottság helyett a szövetkezet egyik tagja lássa el a felügyelő bizottság feladatait. A felügyelő bizottság tagjai, illetve ennek hiányában, az ilyen feladatot ellátó szövetkezeti tag tekintetében a 29. § (2) és (3) bekezdését, valamint a 30. § b), c) és d) pontjában foglaltakat alkalmazni kell.

(3) Iskolaszövetkezet esetén a felügyelő bizottságnak tagja az oktatási intézmény, továbbá az oktatási intézmény fenntartójának egy-egy képviselője. A felügyelő bizottság egy tagját közoktatási intézményben az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) jelölése alapján kell megbízni.

38. § (1) A felügyelő bizottság

a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet;

b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;

c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;

d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;

e) az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést;

f) a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül a számviteli törvény szerinti beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;

g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására;

h) büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen.

(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább két fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg.

(3) A felügyelő bizottság üléseit az elnök vagy az általa megbízott tag hívja össze.

(4) A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

39. § (1) A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, a tagoktól, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel.

(2) A felügyelő bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a felügyelő bizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni.

(4) A felügyelő bizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

A könyvvizsgáló

40. § (1) A szövetkezet közgyűlése - ha a számviteli törvény szerint könyvvizsgáló alkalmazása kötelező vagy az alapszabály előírja - határozott vagy határozatlan időre könyvvizsgálót választ. Megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időtartam.

(2) Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét vagy munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.

(3) Nem lehet a (2) bekezdés szerinti könyvvizsgáló a szövetkezet tagja és vezető tisztségviselője, valamint ezeknek a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, a szövetkezet munkavállalója, továbbá valamennyien e minőségük megszűnésétől számított 3 évig.

(4) A könyvvizsgálóval a megválasztását követő 30 napon belül a szövetkezet igazgatósága szerződést köt a könyvvizsgálói feladatok ellátására. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik.

(5) A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, működésének eredményéről.

(6) A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, amely az (5) bekezdés szerinti könyvvizsgálói feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. Külön törvény határozza meg a szövetkezet könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait.

(7) A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól és a szövetkezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetkezet pénzforgalmi számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.

(8) A könyvvizsgáló a működése során szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.

(9) A könyvvizsgáló a közgyűlésen köteles részt venni, és részt vehet az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság ülésein.

(10) A közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést. A könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a számviteli törvény szerinti beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának elutasítása.

(11) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a szövetkezet vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni. Ha a közgyűlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről köteles a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

(12) A könyvvizsgáló feladataira egyebekben a könyvvizsgálói tevékenységre irányadó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szövetkezet képviselete

41. § (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke (igazgatóság hiányában: az ügyvezető elnök), valamint az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt.

(2) Az igazgatóság elnökének (ügyvezető elnökének) és az igazgatóság tagjának cégjegyzési joga önálló. Az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállalók cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

(3) Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát, a korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértéséből eredő károkért az igazgatóság tagjai a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek.

 


<< vissza az előző oldalra

©2009 - 2017 Cegjog.info: Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda - Minden jog fenntartva! Fejlesztette: HyperWeb