A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY

A tagsági jogviszony létrejötte

42. § (1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel keletkezik.

(2) Az alapszabály meghatározhatja a szövetkezet céljából következő azon ismérveket, amelyek a tagfelvételi kérelmek elbírálása során irányadók.

(3) A tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(4) A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni és - befektető tag kivételével - személyes közreműködést.

43. § (1) A tagfelvételről - a befektető tag kivételével - az alapszabályban meghatározott testület dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni és a közgyűlést tájékoztatni kell. Az alapszabályban meghatározott testület a kérelem elbírálása során vizsgálja

a) a tagfelvétel e törvényben foglalt feltételeinek meglétét, valamint

b) azt, hogy a kérelmező képes-e részt venni a szövetkezet tevékenységében.

(2) A tagsági jogviszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezet részére befizette, illetőleg nem pénzbeli hozzájárulásként átadta. A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy felvételi kérelmében más szövetkezeti tag részjegyének megvételi szándékáról nyilatkozhat, ilyenkor az 50. § (2) bekezdése szerinti részjegyet nem kell jegyeznie.

(3) A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat.

A részjegy

44. § (1) A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg.

(2) A részjegyen fel kell tüntetni:

a) a szövetkezet nevét, székhelyét;

b) a tag nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét);

c) a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét;

d) a részjegy kiállításának időpontját, és a kiállítására jogosult személy aláírását.

A tagnyilvántartás

45. § (1) A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

(2) A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.

A tagsági jogviszony tartalma

46. § (1) A tag alapvető joga, hogy

a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből;

b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit;

c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

d) tisztséget viseljen a szövetkezetben;

e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.

(2) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.

47. § A tag alapvető kötelessége, hogy

a) teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében;

b) védje a szövetkezet vagyonát.

48. § (1) A tagok jogait és kötelességeit részletesen az alapszabály tartalmazza.

(2) A tag személyes közreműködésének módját az igazgatósággal kötött tagsági megállapodás határozza meg.

A vagyoni hozzájárulás

49. § (1) A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező.

(2) A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet.

(3) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.

(4) A nem pénzbeli hozzájárulást nyújtó tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a szövetkezetnek azért, hogy a hozzájárulás megjelölt értéke nem haladja meg a hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennállott értékét.

(5) Az oktatási intézmény azt a vagyonát viheti be az iskolaszövetkezetbe, illetve azt a vagyonát bocsáthatja az iskolaszövetkezet rendelkezésére, amellyel az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően, ha az oktatási intézmény a szakképzési hozzájárulás teljesítése keretében fejlesztési támogatást kap, az ebből származó vagyon - külön megállapodás keretében - az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható, feltéve, hogy az iskolaszövetkezet alapító okirata szerint részt vesz a gyakorlati képzés feladatainak az ellátásában, és ezt a célt a fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos megállapodásban rögzítik. Az oktatási intézmény által az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátott vagyon nem minősíthető az iskolaszövetkezet fel nem osztható vagyonává.

50. § (1) A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névértékű részjegyet kell jegyeznie.

(2) Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező, amelynek - pénzbeli hozzájárulás esetén - az alapszabályban meghatározott hányadát, de legalább harminc százalékát az alapításkor (belépéskor) be kell fizetni, nem pénzbeli hozzájárulás esetén pedig az egészét szolgáltatni kell.

(3) Ha a tag a részjegy névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulás teljes összegét belépéskor nem szolgáltatja, a fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon és időpontban - de legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül - köteles szolgáltatni. Alapítás esetében az egyéves időtartamot a szövetkezet cégbejegyzésétől kell számítani.

51. § (1) A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra - a szövetkezet tagja, valamint a 43. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a szövetkezetbe tagként belépő személy kivételével - nem ruházható át, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.

(2) A tag örököse (jogutóda) az e törvényben meghatározottak szerint kérheti a taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni.

(3) A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot, illetve örökösét (jogutódát), a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg a névértéket meghaladja, akkor a különbözet összegét a közgyűlés által meghatározott időszak alatt kell kifizetni.

(4) A részjegy - a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet kivételével - a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.

Tagi kölcsön

52. § (1) A szövetkezet tagja - ha tagsági jogviszonya legalább 1 éve fennáll - a szövetkezetnek kamatmentesen vagy kamat ellenében kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha az alapszabályban meghatározott kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette.

(2) A szövetkezet számára nyújtott tagi kölcsönt csak a szövetkezet céljainak megvalósítására szabad felhasználni.

(3) A tagi kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a saját tőke kétszeresét.

(4) Az alapszabály, valamint az igazgatóság által elfogadott szabályzat a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, felhasználásának és visszafizetésének rendjét részletesen meghatározza.

53. § Tagi kölcsön nyújtása esetén a szövetkezet és a tag közötti megállapodást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A pótbefizetés

54. § (1) A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében - ha az alapszabály így rendelkezik - a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetők.

(2) Pótbefizetés elrendelésére évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás harminc százalékát.

(3) A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre csak a vagyoni hozzájárulás teljes befizetése után kerülhet sor.

(4) Ha a tag a pótbefizetési kötelezettségét a közgyűlés által megjelölt időpontig nem teljesíti, a 61. § b) pontja alapján a tagsági jogviszonya megszűnik.

A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése

55. § (1) A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködését az alapszabály a szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen meghatározza. Az együttműködés megvalósulhat

a) a tagok beszerzéseinek, termékeik feldolgozásának, értékesítésének lebonyolításában;

b) a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésében és vásárlási visszatérítés nyújtásában;

c) közös gazdálkodásban;

d) a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociálisan hátrányos helyzetük egyéb módon való javításában;

e) diákok és az oktatási intézmények együttműködésével működő iskolaszövetkezetek esetén a diákok munkalehetőségeinek megteremtésében, valamint az oktatási feltételek javításában;

f) a gazdasági együttműködés konkrét módjához igazodó egyéb formában.

(2) Az oktatási intézmény és az iskolaszövetkezet kapcsolatának szabályozása keretében meg kell határozni az oktatási intézmény részére végzett munka és az e tevékenységből származó adózott eredmény felosztása ellenőrzésének rendjét. E szabályozásnál közoktatási intézményben az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot és az iskolai, kollégiumi szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.

Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben

56. § (1) A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest - termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel.

(2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

(3) A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése - a tag halálától eltekintve - a munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs kihatással. A szerződő felek ettől eltérhetnek.

Juttatások és támogatások a tagok, valamint hozzátartozóik részére

57. § (1) A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára biztosítandó juttatások és támogatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét.

(2) A juttatások és támogatások lehetnek

a) szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás);

b) oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása);

c) kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása);

d) közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása);

e) sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása);

f) egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása.

A juttatások és támogatások finanszírozása

58. § A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez a 71. § (2) bekezdése szerint, az 57. §-ban meghatározott juttatások és támogatások, valamint az azokat terhelő adók és járulékok fedezete céljára.

A szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása

59. § (1) A közgyűlés - az igazgatóságnak a felügyelő bizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló ismeretében - dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról.

(2) A közgyűlés meghatározza, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredmény

a) mekkora része jár a befektetői részjegyek után, a 60. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

b) mekkora hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában;

c) mekkora hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba;

d) mekkora hányadát osztja szét a tagok között a részjegyeik arányában;

e) mekkora hányadát fordítja egyéb célra.

(3) A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a közhasznú céljának megvalósítására fordítja.

A befektető tag

60. § (1) Ha az alapszabály lehetővé teszi, befektető tag is lehet szövetkezeti tag. A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt. Szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja.

(2) A befektető tag pénzbeli hozzájárulás vagy a 49. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával a szövetkezetnél befektetői részjegyet jegyez (továbbiakban: befektetői részjegy).

(3) A befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10%-át, a befektetői részjegyek névértéke pedig nem haladhatja meg a részjegytőke 30%-át.

(4) A befektető tag örököse (jogutóda) az e törvényben meghatározottak szerint kérheti a befektető taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni.

(5) A befektető tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt befektető taggal, illetve örökösével (jogutódával) az elszámolásra a tagsági jogviszony megszűnését követően a befektető tag és a szövetkezet által kötött megállapodásban foglalt időpontban és módon kerül sor.

(6) A befektető tag (volt befektető tag; örökös; jogutód) befektetői részjegye összege arányában jogosult a, szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó adózás utáni eredményéből részesedésre, ugyanilyen arányban viseli a veszteséget is.

(7) A befektető tag jogai és kötelezettségei a tag e törvényben meghatározott jogaival és kötelezettségeivel azonosak az alábbi eltérésekkel:

a) a befektető tag az 50. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a pénzbeli hozzájárulás teljes összegét is köteles az alapításkor (belépéskor) befizetni;

b) a befektető tag személyes közreműködésre nem kötelezhető;

c) a befektető tag a befektetői részjegyét a szövetkezeti tagon és a szövetkezetbe tagként belépő személyen túlmenően befektető tagra, valamint a szövetkezetbe befektető tagként belépő személyre is átruházhatja.

A tagsági jogviszony megszűnése

61. § A tagsági jogviszony megszűnik, ha:

a) a tag a szövetkezetből kilép;

b) a tag a vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette;

c) a tag meghal (megszűnik);

d) a szövetkezet a tagot kizárja;

e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.

62. § A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie, azonban az nem lehet hosszabb három hónapnál.

63. § (1) A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon -

a) a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy

b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(2) Az igazgatóság kizárást tárgyaló ülésére az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell.

(3) A kizárásról hozott határozat ellen a tag a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat, e napirend tárgyalása során azonban nem gyakorolhatja a szavazati jogát. A tag a közgyűlés kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti, a 18. §-ban foglaltak szerint. A keresetindításnak halasztó hatálya van.

(4) A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől a 18. §-ban foglaltak alapján számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:

a) a határozat későbbi időpontot állapít meg,

b) a határozat bírósági felülvizsgálata céljából keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi,

c) a tag kérelmére a közgyűlés korábbi időpontot állapít meg.

64. § (1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által - nem vagyoni hozzájárulásként - a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag, illetőleg tagsági viszonyt nem létesítő örököse (jogutóda) részére ki kell adni, amennyiben a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az elszámolás 51. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti időpontjával egyidejűleg kerül sor. Ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(2) Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles.

(3) A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén, a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetőleg tagsági jogviszonyt nem létesítő örököse (jogutóda) részére díjat kell fizetni.

(4) A használati díj összegét a felek megállapodása határozza meg.