Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői részére: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!
CÉGJOGI DEFINÍCIÓK
A JOGI SZEMÉLYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A CÉGALAPÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓK
CÉGADATOK MÓDOSÍTÁSA, TŐKEEMELÉS, TŐKELESZÁLLÍTÁS, BEFOLYÁSSZERZÉS
CÉGELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
KÖNYVELÉSI-SZÁMVITELI TÁJÉKOZTATÓ
OFFSHORE TÁRSASÁGOK
VÁLSÁGMENEDZSELÉS, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS,
SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
BÍRÓSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
POLGÁR TÖRVÉNYKÖNYV (2013. évi V. tv.)
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEIRE, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- KISEBBSÉGVÉDELEM. A TAG KIZÁRÁSA
- BEFOLYÁSSZERZÉS
- A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE
- A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
- A BETÉTI TÁRSASÁG
- A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.)
- A 2006. évi V. tv. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
- A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE
- A CÉGJEGYZÉK
- A CÉGBEJEGYZÉSI ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS
- JOGORVOSLATOK
- A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK
- A VÉGELSZÁMOLÁS
- A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
- HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
- Mellékletek a 2006. évi V. törvényhez
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv.
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE
- KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÉPVISELETE
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv.
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ALAPÍTÁS, SZERVEZET, KÉPVISELET
- A SZÖVETKEZET
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.
- AZ 1988. évi XXVI. tv. teljes szövege
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA, FIZETÉSI HALADÉK
- A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
- EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A polgári peres eljárások illetékei
- A polgári peres eljárások illetékei (Itv.)
Iratmintatár
Tekintse meg a szerződés- és beadványmintáinkat!
Cégalapítással összefüggő kérdések/válaszok
Cégadatok módosításával összefüggő kérdések/válaszok
A cégek működésével összefüggő kérdések/válaszok
A cégek átalakulásával összefüggő kérdések/válaszok
Társadalmi szervezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Fióktelepekkel, kereskedelmi képviseletekkel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéni vállalkozókkal, egyéni cégekkel összefüggő kérdések/válaszok
Szövetkezetekkel összefüggő kérdések/válaszok
Polgári-, gazdasági jogi perekkel és jogvitákkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Végelszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Felszámolással kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb nemperes eljárásokkal kapcsolatos kérdések/válaszok
Egyéb, máshová nem sorolt cégjogi kérdések/válaszok
Ügyvédi közreműködéssel összefüggő kérdések/válaszok
Egyéb - nem cégjogi - kérdések/válaszok
Köszönetnyilvánítások az Olvasók részéről


anna 18 számú kérdéseBudapest2010-08-09
Tisztelt Ügyvédi Iroda ! Kérdésem az lenne, hogy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak lehet-e az egyedüli tagja egy többszemélyes Kft. Szeretnék megvásárolni cégként (többszemélyes Kft-ként ) egy másik céget, melynek egyedüli tagja kívánnánk lenni. Válaszukat előre is megköszönöm és pozitív válasz esetén kérem ajánlatukat az ügy bonyolítására. Köszönettel Anna
dr. Nagy Zoltán válasza2010-08-09
Tisztelt Anna!

A terv végrehajtásának nincs jogi akadálya! Aajánlatot ezen a fórumon nem írok, ill. lenne is néhány kérdésem az ajánlat megadását megelőzően, ezért közvetlenül fogok Önnek e-mailt küldeni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Géza 7 számú kérdésePest2010-03-23
Tisztelt Ügyvédek!
Szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőség arra, hogy egy Kft. megvásárolja a kisebbségi tulajdonosának üzletrészét. A kisebbségi tag el akarja adni, de jelenleg én nem tudom megvenni, nincs rá pénzem, de a cégnek lenne rá anyagi fedezete.
Köszönöm ha válaszolnak.
Géza
dr. Nagy Zoltán válasza2010-03-23
Tisztelt Géza!
Egy hosszabb idézet adja meg az alapvető szabályokat ebben a kérdésben, és mint láthatja a válasz: IGEN.

Gt. 135. § (1) A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették.

(2) Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

(3) A társaság tulajdonába került saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagokat megillető juttatásként kell - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - törzsbetéteik arányában számításba venni. Az osztalékra való jogosultság szabályai megfelelően alkalmazandók a társaság megszűnése esetén a társasági vagyon felosztása során is.

(5) Az (1) bekezdés alapján megvásárolt üzletrészt - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.



2000. évi C. törvény a számvitelről

35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.

(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.

(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.

(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is).

(7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.

(8) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi.

(9) Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke egyidejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával könyvelni kell - a létesítő okirat módosításának megfelelően - mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a jegyzett tőke felemelését.





KOMMENTÁR a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényhez, Gt. 135. §-ához:

A Gt. lehetőséget ad arra, hogy a társaság a saját üzletrészét megvásárolja. Erre a vételre akkor kerülhet sor, ha van törzstőkén felüli vagyona. A fedezet megállapítása során a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni. Ennek során alkalmazható az éves beszámolóban vagy a közbenső mérlegben foglalt adat is, amennyiben a mérleg fordulónapját követően 6 hónap még nem telt el. A Gt. előírja azt is, hogy csak azoknak az üzletrészeknek a megvásárlására van lehetőség, amelyekre a törzsbetétre eső vagyoni hozzájárulás teljes egészében rendelkezésre bocsátásra került. A változás bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell saját üzletrész megszerzése esetén a (közbenső) mérleget annak igazolására, hogy a társaság rendelkezik törzstőkén felüli vagyonnal [Ctv. 2. számú melléklet II. 1. pont, a/ah) alpont].

Annak ellenére, hogy a társaság saját üzletrészt szerezhet, mégsem tekinti őt a törvény valóságos tagnak. Kimondja ugyanis, hogy szavazati jogot nem gyakorolhat a tulajdonába került üzletrész alapján, és éppen ezért a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A társasági szerződés rendelkezésétől függően az üzletrészre eső osztalék vagy a társaság vagyonát növeli, vagy az osztalékra jogosult tagokat megillető juttatásként, törzsbetéteik arányában kell számításba venni.

A törvénynek a régi Gt.-vel ellentétben nincs arra vonatkozó rendelkezése, hogy a társaság a törzstőkéhez viszonyítva milyen mértékben szerezheti meg saját üzletrészét. Megítélésünk szerint ennek a 169. § (1) bekezdése szab csak határt. Ha tehát a társaság már valamennyi üzletrészét felvásárolta egyetlen üzletrészt kivéve, ezt az egyetlen üzletrészt már nem szerezheti meg, mert akkor teljes egészében egyetlen tagként saját tulajdonosává válna.

A saját üzletrészt egy idő után a társaságnak el kell idegeníteni. A határidőre nézve a Gt. annyit mond, hogy ennek, amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, 1 éven belül kell megtörténni. Ez a határidő tehát kevesebb is vagy több is lehet 1 évnél. Ha az elidegenítésre valamilyen okból nem kerül sor, akkor azt a tagoknak vagy törzsbetéteik arányában térítés nélkül át kell adni, vagy pedig a saját üzletrészt a törzstőke leszállítás szabályainak az alkalmazásával be kell vonni.





84/1999. Számviteli kérdés A törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelésnél fel kell-e tüntetni a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni betét mértékét és arányát?

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 165. §-a, illetve 253-254. §-a lehetőséget biztosít a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelésre. E lehetőséggel összefüggésben rendelkezik a számviteli törvény 26/A. §-ának (3), illetve (6) bekezdése a jegyzett tőke jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésének további feltételeiről, illetve számviteli elszámolási szabályairól.

E tőkeemelés külső tőkebevonás nélkül, a gazdasági társaság meglevő, „felhalmozott” jegyzett tőkén felüli („szabad rendelkezésű”) vagyonából történik, ahol külön pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni betét (vagyoni hozzájárulás) szolgáltatására nem kerül sor. Ha pedig külön vagyoni hozzájárulásra nem kerül sor, akkor az ilyen tőkeemeléshez nem rendelhető (gyakorlatilag nem is értelmezhető) sem a pénzbeli, illetve nem pénzbeli betét nagysága és aránya, sem pedig a nem pénzbeli betétnek a tételes listája (az „apportlista”).

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: cégtörvény) 19. §-ának (2) bekezdése is megerősíti e megközelítés helyességét, mely szerint „...Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel...” [A fenti értelmezés megalapozottságát az Igazságügyi Minisztérium illetékes szakértői is megerősítették.]

Megjegyezzük továbbá, hogy a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés hiteles dokumentuma az éves (egyszerűsített éves) beszámoló. E tekintetben év közi közbenső mérleg készítéséről és figyelembevételéről sem a Gt., sem a cégtörvény, sem a számviteli törvény nem rendelkezik.

[1991. évi XVIII. törvény 26/A. § (3), (6) Gt. 165. §, 253-254. §.)]






Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu




©2009 - 2017 Cegjog.info: Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda - Minden jog fenntartva! Fejlesztette: HyperWeb