Míg a magyar jogalkotó már 2012. január 1-jét megelőzően is jelentős adókedvezményeket biztosított annak érdekében, hogy Magyarország szellemi alkotások létrehozatalának és kezelésének világviszonylatban is elismert központjává váljon, addig az idén január 1-jétől bevezetett úgynevezett "bejelentett immateriális jószág" intézménye tovább szélesíti a vonatkozó adókedvezményeket.

Ezen folyamat eredményeként egyértelműen kimondható, hogy Magyarország adózási szempontból szellemi alkotások létrehozatalának és szellemi alkotások hasznosításának egyik legkedvezőbb országává vált - húzták alá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői (akik az [origo] kétrészes elemzésének első részében a 2012-t megelőzően is létező kedvezményeket mutatják be, míg a második részben a 2012. január 1-jével hatályba lépett adózási ösztönzőket ismertetik - a szerk.).

Tizenöt százaléknyi adóelőnyben a régió országaival szemben

Már eleve az 500 millió forintos nyereségig alkalmazandó tíz százalékos társaságiadó-kulcs kedvezővé teszi a jogdíjjövedelmek magyar társasági adó rendszerében történő adóztatását. Ezt az előnyt tovább fokozza, hogy a szellemi alkotások hasznosításából származó bevételek ötven százaléka már lassan tíz éve levonható a vállalkozás társaságiadó-alapjából.

Ennek eredményeként az ilyen tevékenységet végző társaságok nyereségének tényleges társaságiadó-terhe öt százalékra csökkenthető, szemben a környező országokban alkalmazott, ennél lényegesen magasabb adóterheléssel (például: Szlovákia tizenkilenc százalék, Románia tizenhat százalék, Ausztria huszonöt százalék).

Külön kiemelendő, hogy amennyiben a szellemi alkotásokat kezelő társaság a jogdíjjövedelmen túlmenően osztalékjövedelmet is kap, úgy a társaságiadó-szabályok furcsaságai miatt a jogdíjjövedelmek effektív adóterhe még tovább, akár egy-két százalék körüli mértékre is csökkenthető. Ezáltal egy nemzetközi vállalatcsoport tudatos adótervezéssel a csoport adóterheit rendkívül alacsony szintre le tudja csökkenteni. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői felhívták a figyelmet arra is, hogy ellentétben más jellegű jövedelmekkel, a szellemi alkotások hasznosításából származó jövedelmeket helyi iparűzési adó sem terheli Magyarországon.

Mentesség a forrásadó alól is

Az alacsony magyar társaságiadó-kulcs valószínűleg nem lenne hatékony, ha akár akkor, amikor a magyar társaság jogdíjjövedelmet kap, akár akkor, amikor jogdíjjövedelmet fizet, a kifizetés országában a jövedelmet jelentős összegű forrásadó sújtaná.

Fontos tudni, hogy Magyarország jogdíjak tekintetében rendkívül kedvező kettős adóztatási rendszerrel rendelkezik, amelynél fogva a Magyarországra jogdíjat fizető társaságok országában nem vagy csak minimális mértékű forrásadó kerül levonásra. Így például Magyarország azon kevés országok egyike, amely irányába teljesített jogdíjkifizetésekből Olaszország vagy Spanyolország egyáltalán nem von le forrásadót. Másrészről Magyarország 2003-ban eltörölte a külföldi személyek részére fizetendő jogdíjakból való forrásadó-levonást, azaz egy magyar társaság külföldi partnerének forrásadó-mentesen tud jogdíjat fizetni.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői szerint további előnyt jelent, hogy Magyarország nem vet ki forrásadót külföldi jogi személyek részére kifizetett osztalékra sem, így a külföldi tulajdonos akár osztalék formájában is adómentesen ki tudja vonni Magyarországról az itt termelt jogdíjjövedelmet, függetlenül attól, hogy az adott országgal Magyarországnak van-e kettős adóztatási egyezménye vagy nincs. Ez különösen közkedveltté tette azon struktúrákat, amelyekben a magyar IP-kezelő társaságot egy adóparadicsomi (például: Kajmán-szigeteken bejegyzett) társaság hozza létre.

K+F tevékenység adókedvezményei

Azon túlmenően, hogy a magyar társaság által kapott jogdíjjövedelem a fentiek szerint jelentős adóelőnyöket élvez, a magyar társaságon keresztül megvalósított kutatás-fejlesztési tevékenység a társasági adó rendszerében további adóelőnyökre jogosít. Így a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költségével a vállalkozás kétszeresen tudja csökkenteni társaságiadó-alapját: a K+F kiadások költségként történő elszámolása mellett ugyanis az így elszámolt költségek még adóalap-csökkentő tételként is figyelembe vehetőek a társaságiadó-alap meghatározásakor.

Ilyen közvetlen költség lehet akár a K+F tevékenységet végző alkalmazottak bérköltsége vagy a K+F tevékenységhez vásárolt és felhasznált anyagok bekerülési értéke. További adókedvezmény vehető igénybe akkor, ha a társaság a K+F tevékenységet a Magyar Tudományos Akadémiával, felsőoktatási intézménnyel vagy egy közösen alapított kutatóintézettel közösen végzi.

A K+F tevékenységgel kapcsolatosan biztosított kedvezmények nemcsak a társasági adóra, hanem a helyi iparűzési adóra és az innovációs járulékra is kiterjednek, ugyanis a saját tevékenységi körben végzett kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a társaság helyi iparűzési-adó alapjából és innovációsjárulék-alapjából is levonható.

Még ennél is van tovább

Amint az eddig elmondottakból látható, az adójogszabályok eddig is rendkívül kedvező körülményeket biztosítottak az IP-befektetésekre és -hasznosításra, hazai és külföldi befektetők részére egyaránt. Míg egyes, felmerülő költségek az adóalappal szemben kétszeresen elszámolhatóak és az így termelt jövedelmek adóterhe akár egy-két százalékra leszállítható, addig a jövedelem forrásadó-mentesen vihető ki az országból. Ezt a kedvezményrendszert egészítette ki és tette teljessé az immateriális javak bejelenthetőségére vonatkozó, 2012. januárban hatályba lépett lehetőség. (A "Magyarország lehet az IP-befektetések új központja?"című írásunk második részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel az idén januártól életbe lépett változásokat elemezzük - a szerk.)